English version
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

5.1. AZ OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSA : MENEDZSMENT

5.2. MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉS

5.3. PÉNZÜGYI IRÁNYÍTÁS ÉS ELLENŐRZÉS

5.4. INFORMÁCIÓ ÉS NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA

5.5. HORIZONTÁLIS ELVEK ? KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉG

5.6. AZ ELEKTRONIKUS ADATKÖZLÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A BIZOTTSÁG ÉS A TAGÁLLAM KÖZÖTT

6. PÉNZÜGYI KERETEK

7. AZ ÉAOP PARTNERSÉGI EGYEZTETÉSE

8. AZ ÉAOP ÉRTÉKELÉSE

Az EAOP -hoz csatolt MELLÉKLETEK

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ | 5.1. AZ OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSA : MENEDZSMENT | 5.2. MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉS | 5.3. PÉNZÜGYI IRÁNYÍTÁS ÉS ELLENŐRZÉS | 5.4. INFORMÁCIÓ ÉS NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA | 5.5. HORIZONTÁLIS ELVEK ? KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉG | 5.6. AZ ELEKTRONIKUS ADATKÖZLÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A BIZOTTSÁG ÉS A TAGÁLLAM KÖZÖTT | 6. PÉNZÜGYI KERETEK | 7. AZ ÉAOP PARTNERSÉGI EGYEZTETÉSE | 8. AZ ÉAOP ÉRTÉKELÉSE | Az EAOP -hoz csatolt MELLÉKLETEK  

5. AZ OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
A végrehajtási rendszer kialakításával kapcsolatos alapvető szempont a 2004-2006-os időszak tapasztalatainak összegzése, egy koordinált és hatékony rendszer kialakítása, a feladat- és felelősségi körök világos elválasztása, az egyes folyamatokban meglévő átfedések megszüntetése, az eljárások átláthatóvá tétele és egyszerűsítése, valamint egy ügyfélbarát rendszer kialakítása.. Ezen alapvető szempontokat a folyamat minden szereplőjének, a végrehajtási rendszer minden szintjének folyamatosan figyelembe kell vennie.

5.1. MENEDZSMENT

5.1.1. STRATÉGIA ÉS KOORDINÁCIÓ

A stratégiai tervezés koherenciájának biztosítása érdekében a kormány jóváhagyja

  • az Új Magyarország Fejlesztési Tervet (ÚMFT) és az operatív programokat az Európai Bizottság számára történő benyújtásukat megelőzően;
  • az operatív programokban megvalósítandó intézkedéseket részletesen kibontó akciótervek sarokpontjait, a tervezett intézkedések ütemezését, költségvetését, célrendszerét és célcsoportjait, valamint a pályázat nélkül megvalósítandó projektek, és a nagyprojektek listáját;
  • az operatív programoknak – az előzetesen a monitoring bizottságok által is elfogadott módosításait.

    A kormány rendszeresen értékeli az ÚMFT és az operatív programok megvalósításának előrehaladását.
    A kormány fejlesztéspolitikával kapcsolatos döntés-előkészítő, javaslattevő, koordináló szerve a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT). A FIT javaslatot dolgoz ki, és állást foglal a kormány számára az operatív programok végrehajtásához és a támogatások felhasználásához szükséges intézményrendszer kialakítása, valamint az e témakörben indokolt szabályozás tekintetében. A FIT ezek mellett összehangolja az EU és hazai forrásból megvalósítani tervezett fejlesztéseket, összehangolja az ÚMFT, a Nemzeti Akcióprogram, a Fenntartható Fejlődés Stratégiája és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv stratégiai tervezésével kapcsolatos feladatokat, véleményezi az operatív programokat. Kijelölt tagjai révén a FIT szakmai felügyeletet gyakorol az operatív programok végrehajtása felett.
    Koordinációs feladatkörében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felel:
  • az ÚMFT tervezésének, programozásának, értékelésének és végrehajtásának összehangolásáért,
  • az operatív programok tervezésének, programozásának és megvalósításának koordinációjáért
  •  a 1083/2006/EK tanácsi rendelet 27. cikk 4. bekezdés g) pontjában foglaltaknak megfelelően az operatív programok, illetve – az ÚJ Magyarország Vidékfejlesztési Program irányító hatóságával együttműködésben – az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA), valamint az Európai Halászati Alap (EHA) támogatásainak összehangolásáért;
  • továbbá mindezen támogatásoknak az Európai Beruházási Banktól, az Európai Beruházási Alapból és egyéb forrásokból származó támogatásokkal való összehangolásáért.

Az NFÜ ennek során maximális mértékiben figyelembe veszi az állami támogatásokra vonatkozó szabályozást. Ez utóbbi biztosítása érdekében a Pénzügyminisztérium Támogatásokat Vizsgáló Irodája (PM TVI) részt vesz a programok és akciótervek (ld. később) előkészítésében a támogatást nyújtó szervezet vonatkozásában, ezen felül minden esetben megvizsgálja az állami támogatási szabályok relevanciáját.


5.1.1.1 Koordináció fórumai és mechanizmusai
A külső és belső (OP-k közötti) koordináció legmagasabb szintje – a szakpolitikák, ágazati és regionális érdekek egyeztetése, fejlesztéspolitika stratégiai szintű kérdéseiben hozott döntések alapján – a kormány.
A kormány tanácsadó testületeként jött létre a Nemzeti Fejlesztési Tanács, melynek tagjai a miniszterelnök, a regionális fejlesztési tanácsok képviselői, a Gazdasági és Szociális Tanács delegáltjai, a miniszterelnök által felkért szakértők, valamint meghívottként a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület tagjai. Az NFT értékeli a fejlesztéspolitikai célok megvalósulását, nyomon követi az ÚMFT-ben rögzített célok teljesülését, és az EU fejlesztési irányelvek érvényesülését, és ennek alapján javaslatokat fogalmazhat meg a kormány számára.
A koordináció további fórumát jelentik a monitoring bizottságok, amelyben megfigyelői státuszban helyet kapnak az EMVA és EHA végrehajtásával foglalkozó szervezetek képviselői.
Az operatív programok egymás közti, valamint az egyéb támogatási eszközökkel való tartalmi összehangolását az operatív programok tervezési-végrehajtási részleteit tartalmazó akciótervek biztosítják. Az akcióterveket – a kormány keretjellegű döntése alapján – az NFÜ véglegesíti.

A koordináció mechanizmusai tehát egyaránt vonatkoznak a stratégiai célok, beavatkozási területek, pályázati kiírások stb. tekintetében történő kölcsönös tájékoztatásra és információcserére, a monitoring bizottságokban, munkacsoportokban való kölcsönös részvételre, a végrehajtás eszközeiben történő összhang és átjárhatóság megteremtésére, így például a monitoring információs rendszerek közötti átjárhatóság biztosítására.

5.1.1.2 A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) koordinációs feladatai
Az NFÜ felel az ÚMFT egészének megvalósításával kapcsolatos koordinációs tevékenységekért, különösen:

  • az ÚMFT-szintű értékelési feladatok ellátásáért;
  • az ÚMFT-t és a több operatív programot érintő kérdések tekintetében az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásért;
  • az ÚMFT és az OPk általános eljárásrendjének szabályozása, egységes működési kézikönyv kidolgozásáért;
  • az egységes monitoring és informatikai rendszer kifejlesztéséért, működtetéséért, folyamatos továbbfejlesztéséért;
  • az ÚMFT megvalósítására vonatkozó egységes kommunikációs stratégia kidolgozásáért, továbbá az ÚMFT egészére vonatkozó, tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséért;
  • szervezetfejlesztésért (például képzések biztosítása, tananyagok fejlesztése, jó gyakorlatok terjesztése, ösztönzése, jogszabályi koordináció biztosítása)
  • az ÚMFT végrehajtásában résztvevő intézmények számára egységes pályázati ügyfélszolgálat kialakításáért és működtetéséért.

5.1.2. IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG (IH)

2006. júliustól valamennyi OP irányító hatósága a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség önálló szervezeti egységeként működik.
A végrehajtás irányításának koncentrációja elősegíti az OP-k végrehajtása közötti koordináció hatékonyságának növelését, a tapasztalatcserét (amely az eljárásrendek egységesítése miatt még inkább felértékelődik), az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot, valamint a feladatszervezés racionalizálását.


5.1.2.1 Az irányító hatóság helye
A 1083/2006/EK rendelet 59. cikk (1) a) pontjának megfelelően az Észak-Alföldi Operatív Program esetében az irányító hatósági feladatokat az NFÜ látja el.

5.1.2.2 Feladatköre és felelőssége
A 1083/2006/EK rendelet 60. cikkében foglaltaknak megfelelően az irányító hatóság felelős az operatív programnak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő irányításáért és végrehajtásáért, és különösen a következőkért:
? Koordinálja a felelősségi körébe utalt operatív programok és kapcsolódó dokumentumok tervezését. Ennek keretében létrehozza, és az érintett tárcák/régiók és szakértők részvételével működteti a Tervezési Operatív Bizottság albizottságaként az Operatív Program Tervezési Koordinációs Bizottságát (OPTKB).

  • Biztosítja, hogy a finanszírozásra kiválasztott műveletek összhangban álljanak az operatív programra alkalmazandó feltételekkel, valamint, hogy végrehajtásuk teljes időtartama alatt megfeleljenek a vonatkozó közösségi és nemzeti szabályoknak.
  • Biztosítja az operatív program minden egyes műveletének számviteli nyilvántartását számítógépes formában nyilvántartó és tároló rendszer naprakész adatokkal való feltöltését, valamint azt, hogy a pénzügyi ellenőrzéshez, monitoringhoz, ellenőrzéshez és értékeléshez szükséges végrehajtási adatok gyűjtése megtörténjen.
  • Biztosítja, hogy a kedvezményezettek és a műveletek végrehajtásába bevont egyéb szervezetek – a nemzeti számviteli szabályok sérelme nélkül – vagy külön számviteli rendszert, vagy a művelettel kapcsolatos valamennyi ügylet számára megfelelő számviteli kódot alkalmazzanak.
  • Jóváhagyja a pályázati kiírásokat és a támogatási szerződésmintákat; jóváhagyja a projektjavaslatokról szóló döntéseket.
  • Befogadja és ellenőrzi a KSz-ek által készített forráslehívásokat, hitelesítési jelentéseket.
  •  Biztosítja, hogy az operatív programok értékelései a vonatkozó közösségi rendelkezésekkel összhangban történjenek, az operatív programot érintő értékelési tevékenységekben közreműködik.
  • Elkészíti és folyamatosan aktualizálja az operatív program ellenőrzési nyomvonalát.  Eljárásokat dolgoz ki annak érdekében, hogy a megfelelő ellenőrzési nyomvonal biztosításához előírt valamennyi költség- és ellenőrzési dokumentumot a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően megőrizzék.
  • Biztosítja, hogy az Igazoló Hatóság a költségekkel kapcsolatban igazolás céljából folytatott eljárásokról és vizsgálatokról valamennyi szükséges információt megkapja.
  • Működteti az operatív program monitoring bizottságát és biztosítja az ehhez szükséges dokumentumokat annak érdekében, hogy a monitoring bizottság az operatív program végrehajtásának minőségét – figyelemmel annak konkrét céljaira – felügyelhesse.
  • Felel az éves és záró végrehajtási jelentések elkészítéséért, valamint – a monitoring bizottság általi jóváhagyásukat követően – a Bizottsághoz történő benyújtásukért.
  • A Bizottság részére átadja a nagyprojektek értékeléséhez szükséges információkat.
  • Koordinálja az operatív program végrehajtására vonatkozó többéves részletes programozási-végrehajtási dokumentum (akcióterv) kidolgozását és módosítását.
  • Ellenőrzi az operatív program végrehajtására vonatkozó akcióterv(ek) formai és módszertani követelményeinek teljesítését, biztosítja a konzisztenciát az operatív programok tartalmával, valamint képviseli a programok szabályossági és végrehajthatósági szempontjait.
  • Javaslatot tesz az operatív program módosítására.
  • Az operatív program végrehajtását folyamatosan nyomon követi, a megvalósítást monitoring indikátorok segítségével méri, valamint a szükséges beavatkozásokat megteszi.
  • Felügyeli a felelősségi körébe utalt programok végrehajtását, biztosítja azok szabályosságát, ennek érdekében megteszi a szükséges beavatkozásokat.
  • Az operatív program(ok)kal kapcsolatos ügyek tekintetében az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságával/aival kapcsolatot tart.
  • Részt vesz az ÚMFT egészére, illetve a felelősségi körébe utalt operatív programra vonatkozó tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos feladatok ellátásában és ügyel az ezzel kapcsolatos követelmények betartására.
  • Ellenjegyzi a végrehajtásra vonatkozó többéves programozási dokumentumokat.
  • Gondoskodik az operatív program szakmai segítségnyújtási keretének kezeléséről.
  • Kezeli a rendszerszintű szabálytalanságokat, megteszi a szükséges korrekciós intézkedéseket.

Az OP IH feladatainak ellátásában – jellemző módon a horizontális, több OP-t érintő feladatok tekintetében – részt vesznek az NFÜ további szervezeti egységei is.

A végrehajtás megfelelő adminisztratív, pénzügyi és technikai feladatait végző közreműködő szervezetek (továbbiakban: KSz) tekintetében az IH:

  • Szakmai felügyeletet gyakorol a KSZ OP végrehajtásával kapcsolatos tevékenységei vonatkozásában.
  • Jóváhagyja a KSz OP-források felhasználásával kapcsolatos belső eljárásrendjét.
  • Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a KSz tevékenységét.

A közreműködő szervezetek a rájuk delegált feladatokat feladat-ellátási szerződés alapján látják el, mely szerződés biztosítja, hogy a KSz szolgáltatásaiért cserébe teljesítményalapú finanszírozásban részesüljön.

5.1.3. KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK

5.1.3.1 A közreműködő szervezetek feladatai
A KSz egy vagy több prioritás tekintetében különösen az alábbi feladatokat látja el:

  • Az Irányító Hatóság által meghatározott követelményeknek megfelelően éves munkatervet készít, amely tartalmazza a pályázatok meghirdetésének és beadási határidejének tervezett dátumait, a kötelezettségvállalásra, támogatási szerződések megkötésére és kifizetésre vonatkozó éves irányszámokat.
  • Befogadja és értékeli a projekt javaslatokat, az irányító hatósággal történt megállapodásnak megfelelően, szükség szerint bíráló bizottságokat állít fel és működtet, amennyiben ezt az Irányító Hatóság a közreműködő szervezetre delegálta.
  • Vizsgálja a társfinanszírozott termékek és szolgáltatások teljesítését, valamint ellenőrzi, hogy a műveleteknek a kedvezményezettek által bejelentett költségei valóban felmerültek, és a közösségi és nemzeti szabályokkal összhangban állnak.
  • Megköti és módosítja a támogatási szerződéseket.
  • Nyomon követi a projektek megvalósítását, elvégzi a támogatások kifizetését, végzi a folyamatba épített ellenőrzéseket, feltárja és jelenti a szabálytalanságokat.
  • Folyamatosan rögzíti az adatokat az egységes monitoring információs rendszerben, valamint biztosítja az adatbázis naprakészségét és megbízhatóságát.
  • Közreműködik a pályázati kiírások és támogatási szerződések mintáinak elkészítésében az IH-val és a szakminisztériumokkal együttműködésben.
  • Az operatív program és annak részleteit tartalmazó akcióterv és az éves munkaterv megvalósításában történt előrehaladásról negyedévente beszámolót készít, amely tartalmazza a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokat is.
  • Elkészíti és folyamatosan aktualizálja az ellenőrzési nyomvonalat.
  • Tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos feladatok ellátása, az NFÜ által elfogadott éves kommunikációs terv alapján.

    5.1.3.2 KSz-ek minősítése, kiválasztása és finanszírozása
    Az operatív program végrehajtásában közreműködő szervezeteket az intézményes-szakmai felkészültségüket előre rögzítő, objektív szempontrendszer alapján mérő minősítési rendszer keretében választják ki. A feladat tényleges delegálásának előfeltétele, hogy a közreműködő szervezet a minősítés során a feladat elvégzéséhez szükséges szervezeti feltételek, erőforrások, és szakmai kompetenciák meglétéről bizonyítottan számot adjon.
    A végrehajtás hatékonyságának biztosítása érdekében, a közreműködő szervezetek teljesítményét rendszeresen értékelik.
    Az OP lebonyolításban résztvevő közreműködő szervezetet – a minősítési eljárás eredménye alapján – rendeletben jelölik ki. Ezt követően a konkrét feladat-, felelősség- és hatáskörök rögzítése többoldalú szolgáltatási szerződés keretében kerül meghatározásra.
    A program hatékony végrehajtása érdekében egyes támogatási konstrukciók esetében – egyedi döntés alapján – közvetítőként gazdasági társaságok, kereskedelmi bankok, civil szervezetek ill. egyházak is bevonhatók.

5.1.4. STRATÉGIAI IRÁNYÍTÁS ÉS ESZKÖZEI

5.1.4.1 Tartalmi irányítás: Akciótervek
Az ÚMFT és az operatív programok részletes tartalmát és annak operatív programok közötti, valamint egyéb támogatási eszközökkel történő koordinációját a 2007-2013-as programidőszakban az ún. akciótervek rögzítik.
Az akciótervek tartalmazzák a támogatási konstrukciókat és az azokhoz kapcsolódó legfontosabb információkat egy operatív programra, illetve annak egy vagy több prioritására vonatkozóan, 2 éves kitekintéssel. Ezen belül az akcióterv meghatározza a támogatási konstrukciók tervezett ütemezését, várható költségvetését, célrendszerét és célcsoportjait, valamint a pályázat nélkül megvalósítandó projektek, és a nagyprojektek listáját.
Az akcióterveket a kormány hagyja jóvá.  Az akciótervek ennek alapján történő részletes kidolgozását a vonatkozó Korm. rendelet szabályozza.

5.1.5. AZ OP LEBONYOLÍTÁSA SORÁN HASZNÁLT ELJÁRÁSOK

A végrehajtás hatékonyságának és eredményességének növelése, valamint átláthatóságának további elősegítése érdekében szükséges a végrehajtási folyamatok egységesítése és egyszerűsítése.
A projekt kiválasztási szempontok meghatározásakor általánosan biztosítani kell, hogy olyan projektek kerüljenek kiválasztásra, amelyek

  • megvalósulása hozzájárul az ÚMFT és az operatív program illetve az adott prioritás társadalmi-gazdasági céljaihoz;
  • egyértelmű, mérhető és elérhető célokkal rendelkeznek;
  • költség-hatékonyak;
  • pénzügyileg és szervezetileg fenntarthatók;
  • hozzájárulnak a környezeti fenntarthatóság és az esélyegyenlőség érvényesítéséhez;
  • megvalósulásának feltételei biztosítottak.

A kiválasztási kritériumokat a nemzeti eljárásrendi jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően, az operatív program monitoring bizottsága fogadja el.

Az OP végrehajtás során az allokációs döntések meghozatala az alábbi eljárások mentén folyik:

  • Nagyprojekt: Olyan ERFA vagy KA finanszírozású projekt, melynek összköltsége meghaladja az 50 millió eurót (környezetvédelem területén a 25 millió eurót), és amely műszaki-gazdasági szempontból nem bontható önálló részekre. Ezen projektek indikatív listáját az operatív program is tartalmazza.
  • Kiemelt projekt: Pályázat nélkül támogatható beruházás. Jellemzője, hogy a gazdaság, a társadalom szempontjából kiemelt jelentőségű. Kedvezményezettje általában – de nem kizárólag – állami vagy önkormányzati szervezet. (például: közcélú infrastruktúra projektek, kiemelt foglalkoztatási hatással járó befektetések állami támogatása).
  • Egyfordulós pályázat: Olyan támogatási konstrukciók esetében alkalmazott eljárás, ahol a pályázók várhatóan nagy száma, ill. összetétele (például magán szervezetek) indokolja a versenyeztetést. Az ilyen típusú pályázatok beadhatók és elbírálhatók folyamatosan vagy szakaszos jelleggel.
  • Kétfordulós pályázat: Olyan pályázatos projekt-kiválasztási eljárástípus, amely során először előzetes projekt-javaslat, majd – amennyiben az alapján indokolt a projekt-javaslat részletes kidolgozása – részletes projekt-javaslat kerül kidolgozásra. Elsősorban komplexebb, viszonylag magas előkészítési költségeket illetve projektfejlesztést igénylő projektek esetében használható.
    Közvetett támogatás: az eljárásnak két típusa lehet:
  • Globális támogatás: olyan, meghatározott értékhatár alatti pályázatok esetében használt eljárás, amelynek kapcsán a támogatások elosztását, a projektek szabályos és szerződésszerű végrehajtásának felügyeletét – az irányító hatósággal kötött támogatási szerződés alapján – szakmai közvetítő szervezet – például civil szervezet – látja el.
  • Pénzügyi támogatási eszközök: olyan eljárás, amelyben a projektek kiválasztását, megvalósulásának nyomon követését, ellenőrzését, a támogatás kifizetését pénzügyi közvetítők (például bankok) végzik. (például hitel, tőke, garancia eszközök). 

Az egyes támogatáscsoportok esetében alkalmazandó projektkiválasztási eljárásokat az akciótervek tartalmazzák.