5.2.1. MONITORING
5.2.1.1 Monitoring bizottság
Feladat- és hatásköre:
Az Operatív Program Monitoring Bizottság felelősségi körébe tartozó feladatokat – különös tekintettel a végrehajtás eredményességére és minőségére – a 1083/2006/EK rendelet 65. cikke tartalmazza:

• az operatív program jóváhagyásától számított hat hónapon belül megvizsgálja és jóváhagyja a finanszírozott műveletek kiválasztási kritériumait, és jóváhagyja ezen kritériumoknak a programozási igények szerinti bármely felülvizsgálatát;
• az irányító hatóság által benyújtott dokumentumok alapján rendszeres időközönként felülvizsgálja az operatív program konkrét céljainak megvalósítása felé tett előrelépést;
• megvizsgálja a végrehajtás eredményeit, különösen az egyes prioritási tengelyek mentén kitűzött célok elérését, valamint az értékeléseket;
• megvizsgálja és jóváhagyja az éves és záró végrehajtási jelentéseket, valamint az évente aktualizált értékelési tervet;
• tájékoztatást kap az éves ellenőrzési jelentésről vagy a jelentésnek az operatív programra vonatkozó részéről, valamint a jelentés vizsgálatát követően vagy a jelentés említett részére vonatkozóan a Bizottság által tett esetleges észrevételekről;
• az Irányító Hatóságnak javasolhatja az operatív program bármely olyan felülvizsgálatát vagy vizsgálatát, amely elősegíthetné az alapok célkitűzéseinek elérését, illetve a program irányításának javítását, a pénzügyi ellenőrzést is beleértve;
• megvizsgálja és jóváhagyja az alapokból származó hozzájárulásról szóló bizottsági határozat tartalmának módosítását célzó javaslatokat.

A 1083/2006/EK tanácsi rendelet 63. cikk (1) bekezdésével összhangban egy monitoring bizottság több operatív program végrehajtását is felügyelheti.

Összetétele:
A 1083/2006/EK rendelet 64. cikkében foglaltaknak megfelelően, az operatív program monitoring bizottságának összetétele az alábbiak szerint alakul:
A monitoring bizottság elnöke a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület OP-ért felelős tagja. A Monitoring Bizottság tagjai:

• az irányító hatóság,
• az OP végrehajtásában érintett szakminiszterek delegált képviselője,
• az OP végrehajtásában érintett közreműködő szervezetek,
• az államháztartásért felelős miniszter képviselője,
• az érintett regionális fejlesztési tanácsok delegált képviselői,
• önkormányzati szövetségek legalább egy delegált képviselője,
• környezetvédelmi civil szervezet legalább egy delegált képviselője,
• az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói és munkáltatói oldalának egy-egy képviselője,
• a romákat, a fogyatékossággal élő embereket és a nők és férfiak esélyegyenlőségét képviselő egy-egy civil szervezet delegált képviselői,
• az érintett szakmai és társadalmi szervezetek egy-egy delegált képviselője.

Tanácsadói minőségében részt vesz:

• saját kezdeményezésére vagy a monitoring bizottság kérésére az Európai Bizottság egy képviselője;
• az igazoló hatóság és az ellenőrzési hatóság egy-egy képviselője;
• azon operatív programok esetében, amelyekhez az EIB vagy az EIF hozzájárul, az EIB és az EIF egy-egy képviselője;
• állandó meghívottként az EMVA és az EHA végrehajtásáért felelős szervezet egy képviselője.

5.2.1.2 Monitoring információs rendszer leírása – indikátorok és adatgyűjtés
A pályázók és a támogatást igénybevevők által szolgáltatott adatok a monitoring információs rendszerbe, az Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR) továbbfejlesztett változatába kerülnek. A rendszer adatokkal történő feltöltése a közreműködő szervezetek feladata, az NFÜ biztosítja a rendszer folyamatos működtetését és fejlesztését.
A rendszer elkülönült adatbázissal és hardware infrastruktúrával végzi majd az adatgyűjtést és továbbítást, valamint a végrehajtás támogatását, az ÚMFT informatikai kiszolgálását. A rendszer képes adatot szolgáltatni a hazai fejlesztéspolitikai intézményrendszer és az Európai Bizottság részére.
A 2007-2013-as programozási időszakban alapkövetelmény, hogy a pályázók és a támogatást igénybe vevők adatszolgáltatási kötelezettségeiknek minden támogatási forma esetében lehetőleg elektronikusan tegyenek eleget. A rendszert ezen szempontok figyelembevételével alakítják ki.
Az informatikai rendszer valós idejű adatokat szállít a megvalósítási rendszer minden egyes szintjéről, valamint elektronikus kommunikációs eszközként szolgál az Európai Bizottság és Magyarország között. Az információs rendszerben lévő adatok pontosak és naprakészek, hiszen a napi irányítási feladatok ellátásának szükséges részét képezi az információs rendszer használata. A monitoring indikátorok kezelésén túl ez az érintett szervezet jelen rendszer adataira támaszkodva készíti el a program működéséhez szükséges egységesített dokumentumot.
A rendszer nyilvántartja az egyes prioritások esetében alkalmazott – az ERFA és az ESZA támogatásterületei közötti – „átjárhatóság” (1083/2006/EK Tanácsi rendelet 34. cikk 2. bekezdés)  teljesülését és az időszak során nyomon követi maximumainak teljesülését. A rendszer továbbá nyomon követi a 1083/2006/EK Tanácsi rendelet II. melléklet 15. pontja szerint a Közép-Magyarországi régióra jutó addicionális támogatások felhasználását.

5.2.2. ÉRTÉKELÉS
5.2.2.1 Értékelési terv
Az OP-k értékelése ÚMFT szinten biztosított koordináció mentén, szisztematikus rendszerben, értékelési terv mentén történik. Az értékelési terv biztosítja az értékelések elvégzésére való felkészülést, a külső és belső értékelő kapacitásokkal való hatékony gazdálkodást, valamint az értékelések összehangolásában rejlő lehetőségek kihasználását.
Az OP értékelési terve 3 éves kitekintésben készül, évente felülvizsgálatra, illetve kiegészítésre kerül, a folyamatos értékelési rendszer jellegéből adódóan.
Az OP értékelési tervét az OP IH – az értékelés ÚMFT szintű koordinációját biztosító szervezeti egységgel egyetértésben – terjeszti az OP monitoring bizottsága elé, amely azt évente jóváhagyja. Az értékelési terv a végrehajtás 2015-ig terjedő időszakára vonatkozóan előre tervezett értékeléseket, illetve a folyamatos értékelés rendszerében évente kiválasztásra kerülő értékeléseket is tartalmaz.
Az értékelési terv az alábbi értékeléseket tartalmazza:

• OP ex-ante értékelése (2006);
• OP stratégia és végrehajtási rendszer félidei felülvizsgálata (2009-2010);
• OP utólagos értékelése (2015-2016);
• akciótervek éves operatív értékelése (2008, 2010, 2012, 2014);
• akciótervek utólagos értékelése (2009, 2011, 2013, 2015);
• akciótervek és egyedi beavatkozások, nagyprojektek OP célok megvalósulásához való hozzájárulásának előzetes értékelő vizsgálata (2006, 2008, 2010);
• OP horizontális szempontok (például esélyegyenlőség, fenntarthatóság, stb.) történő átfogó értékelése (2008, 2010, 2012)

5.2.2.2 A folyamatos értékelés kiválasztási mechanizmusa
Az előre tervezett (átfogó, stratégiai) értékelések mellett az ÚMFT egységes értékelési terve évről-évre kiegészül az akciótervekhez kapcsolódó értékelésekkel, amelyekre az OP IH tesz javaslatot a monitoring bizottsággal egyetértésben. Az értékelési terv keretében értékelést kell indítani:

• az akcióterv azon műveletei esetében, melyek végrehajtása során a végrehajtási ütemtervben meghatározott indikátor-értékektől jelentős eltérés mutatkozik;
• az akcióterv műveleteihez kapcsolódó I. NFT-ben megvalósított intézkedés(ek) tapasztalatainak összegyűjtésére;
• az innovatív, hazai végrehajtási előzménnyel nem rendelkező műveletek lezárása után 2 évvel a végrehajtás tapasztalatainak összegyűjtésére, valamint a hatásmechanizmusok feltárására;
•  2009-től kezdődően évente prioritásonként legalább 1 művelet szándékolt és nem szándékolt hatásainak utólagos értékeléssel történő felmérésére.

Az értékelési tervtől függetlenül ad-hoc értékelés indítása indokolt a végrehajtás rendszerében (KSZ, IH) felmerülő előre nem látható igények, valamint a monitoring bizottság igényei alapján.

5.2.2.3 Értékelés menedzsment
Az értékelés horizontális, ÚMFT szintű koordinációját biztosító szervezeti egység:

• előkészíti és lefolytatja az előre tervezett, átfogó stratégiai értékeléseket;
• biztosítja a rendszerszerűen lebonyolított értékelések forrásait, módszertani egységességét és az értékelési terv betartatását;
• előkészíti és lefolytatja a több OP-t érintő kérdésekben lefolytatott értékeléseket;
• előkészíti és lefolytatja az innovatív, hazai előzményekkel nem rendelkező műveletek értékelését.

Az OP irányító hatósága:
Az IH megfelelő kapacitást tart fenn az értékelésekhez kapcsolódó menedzsment feladatok elvégzésére, amely

• felelős az OP és a hozzá kapcsolódó akciótervek és műveletek értékeléséhez kapcsolódó feladatok elvégzéséért, az ÚMFT értékelési tervének OP-t érintő részeinek megvalósulásáért;
•  koordinálja, fejleszti és ösztönzi az OP-hoz kapcsolódó értékelési tevékenységet;
• javaslatot tesz az ÚMFT 3 éves értékelési tervéhez;
• biztosítja az értékelések eredményeinek tervezésbe és végrehajtásba való becsatornázását;
• gondoskodik az OP értékelési indikátorok adatainak előállításáról és monitoring információs rendszerben való tárolásukról;
• kétévente, az akciótervek lezárásakor felülvizsgálja az OP prioritásszintű indikátorainak célértékeit;
• indokolt esetben az OP értékelési tervében nem szereplő értékeléseket indít a műveletekhez kapcsolódóan, azok végrehajtásának támogatására.