|
Bencs László egy forintos napidíjjal tanulta ki a csíziót
,,A tirpákok középmagas, erős, csontos emberek voltak. A férfiakban a szlávok szívóssága egyesült a magyarok erejével. Asszonyaikon nem látszik a szláv hatás: nem lenhajúak, kékszeműek mint Mikszáth tótjai, inkább barnák, karcsúak, szép termetűek... Hamar öregszenek az erőltetett munkától..."
Ezeket a sorokat Dienes István jegyezte föl a Nyíregyháza környéki bokortanyákra jó 250 esztendeje betelepült tót ajkú, evangélikus vallású családokról abból az időből, amikor még ,,strigák" (boszorkányok) rémisztették a felnőtteket, Jezsibaba ijesztgette a gyermekeket és – a hiedelem szerint – Bobo zsákba szedte a rosszcsont apróságokat. (Mindezt Márkus Mihály néprajzos – az egyik legtudósabb tirpák – is említi A bokortanyák népe című munkájában.)
A régi nyíregyházi telepesek tótok voltak. A tirpák szó először a XIX. század eleji szótárakban lelhető fel, de ezt nem használták csak Nyíregyháza környékén. Jelentése a szájhagyomány szerint tűrő, szenvedő – bár utóbb bizonyították, hogy ez az állítás téves. Ettől függetlenül igaz volt a szabolcsi megyeszékhelye bekerült szarvasi, békési tótokra, mert sok üldöztetést viseltek el a vallásuk miatt.
– Az a 300-400 tirpák család, akik az első időben jöttek ide állattenyésztéssel foglalkoztak – idézi a múltat dr. Margócsy József helytörténész, kutató. – Felfogásuk szerint a jövőt a gazdálkodás jelentette, amihez pedig nem kellett több, mint józan paraszti ész. Az 1800-as évek elején ez már nem volt elég. 1806-ban, mikor Nyíregyházán megnyílt a ,,professzori iskola" (osztatlan felső tagozat 10-14 éveseknek) már tirpák gyerekek is helyet foglaltak a padokban.
A első fiú, aki a Bach-korszakban államigazgatási iskolába járt Bencs László volt. Tanulmányai idején fél évre bedutyizták, mert Kossuthot éltette. Ez utóbbi jól jött az 1860-as években. Egy forintos napidíjjal a város elküldte a Parlamentbe, hogy ,,kitanulja a csíziót". A szorgalmas fiatalember egészen Nyíregyháza polgármesteri székéig vitte, akárcsak fia, Kálmán, aki jogi végzettséggel rendelkezett.
A városalapító telepesekkel került ide a Szohor család. Tagjai közül az 1894-ben született Pál 1922-ben már főjegyző, aki írogatott is – Nyíregyháza az örökváltság századik évében című munkája 1924-ben jelent meg. Dr. Bencs Kálmán halála után 1935-től Nyíregyháza polgármestere.
– A tirpákok közt kevés a mai értelemben vett híres emberről tudunk. Sulyánék a gazdagságukkal emelkedtek ki, Paulusz Márton gazdasági tanácsosi címet viselt, így őt megillette a tekintetes cím. A XIX. század egyik legnevesebb tirpák polgára Jurányi Lajos, aki egyetemi tanárként szerzett hírnevet. Sok kiváló tirpák pedagógus oktatta az ifjúságot a Kossuth gimnáziumban: például Moravszky Ferenc, Márkus Jenő, Lipa András vagy Vietórisz József, aki címzetes főigazgatóként ment nyugdíjba. A többség inkább mint jó gazda, vagy ügyes iparos vált ismertté – mint a Sztruhár, Nikelszky, Balczár, Huray, Palicz, Trsztyánszky család és persze a Barzók.
Közülük az 1857-ben született Barzó Mihály Nyíregyháza máig leghíresebb építőmestere. Az ipari iskolát Budapesten végezte, ahol résztvett az Operaház építésében. Nyíregyházán 1888-ban téglagyárat alapított. Az itt készült nagy méretű, BM monogramos téglákból épült a vármegyeháza, a törvényszék, a Kossuth gimnázium, a huszárlaktanya, a tanítóképző, a görög katolikus templom, az Erzsébet kórház, a fogház és még sorolhatnánk. Az építőmester halála után a gyárat felesége, Kelemen Anna, majd mérnök fia, István vezette. Másik fia, a festőművész Endre egy időben a Képzőművészeti Főiskolán volt tanársegéd. Legnagyobb sikerét harminc évesen, a barcelonai világkiállításon aratta, ahol A falu vasárnapja című képét aranyéremmel jutalmazták.
Képünkön: a régi Nyíregyháza
Publikálta
null |
 |
|
|
|
|
Alapítványok
Helyilap
Intézmények
Kistérségek
Területfejlesztési Önkormányzati Társulások
Új Magyarország Fejlesztési Terv - ÚMFT
Választókerület(ek)
|
|
