|
A keresztény világ előtt jól ismert a leghíresebb magyar búcsújáró hely, Máriapócs. A település neve 1696-ban vált ismertté.
A török fogságból való szabadulásakor Csigri László máriapócsi bíró fogadalmat tett, hogy Mária-képet készíttet, s azt a település kis fatemplomában helyezteti el. A fogadalmi képet Papp István festette 6 magyar forintért. A pénzt a bíró nem tudta kifizetni, ezért azt Hurta Lőrinc megvette és a templomnak ajándékozta. Vélhetően ő íratta a kép aljára orosz nyelven a következő szöveget: ,,Én, Isten szolgája állíttattam fel a képet vétkeim bocsánatára.”
Még abban az évben – 1696-ban – november 4-én vasárnap Eőry Mihály földmíves szentmise közben észrevette, hogy a képen az Isten Anyja mindkét szeméből bőségesen folynak a könnyek. A csodálatos jelenség két hétig szünet nélkül, majd kisebb megszakításokkal egészen december 8-áig tartott. A korabeli feljegyzések szerint a könnyezés utolsó napján olyan hideg volt, hogy a kehelyben a bor megfagyott, de Mária könnyei ekkor is hullottak.
Az esetnek hamar híre ment, s Eleonóra császárné biztatására I. Lipót császár a képet Bécsbe vitette. (Ma is ott látható a Szent István-dóm jobb oldali első mellékoltárán.) Bár a pócsiak visszakövetelték a csodatévő képet, helyette egy másolatot kaptak Telekessy István egri püspöktől 1707-ben. Az új kép 1715. augusztus 1-jén, 2-án és 5-én ismét sűrű könnyeket hullatott – a korabeli feljegyzések szerint ,,mondhatni sírt”. Ez alatt ,,a képnek arcza feketésnek, szemei pedig vöröses pírral bevontaknak látszanának”. A felélénkülő búcsújárás szolgálatára, s hogy méltó helyen legyen a kegykép 1731 és 1749 között felépült a mai kegytemplom és a Nagy Szent Vazul bazilita kolostor. (A kegyhely gondozói a baziliták voltak egészen 1950-es szétszóratásukig.)
A harmadik könnyezést 1905. decemberében jegyezték fel. A szent helyet évente több tízezer zarándok keresi fel. Máriapócs csodás gyógyulások helyszíne, amikről a kegykép közelében falra függesztett mankók, hajfonatok, képek, nemesfém ajándékok tanúskodnak. 1948-ban XII. Pius pápa a máriapócsi kegytemplomnak a ,,basilica minor” címet adományozta. Máriapócs történelmének kiemelkedő eseménye volt 1991. augusztus 18-a, amikor a Magyarországot meglátogató II. János Pál pápa bizánci szertartású szent liturgiát tartott magyar nyelven a kegykép előtt.
Ennek emlékére készítették el a bazilika új bronzkapuját (képünkön).
Publikálta
null |
 |
|
|
|
|
Alapítványok
Helyilap
Intézmények
Kistérségek
Területfejlesztési Önkormányzati Társulások
Új Magyarország Fejlesztési Terv - ÚMFT
Választókerület(ek)
|
|
