|
,, . A többiek gondja az érdekes. És ha egyszer azután az ember egyik pillanatról a másikra meghal, igazán mindegy, hogy huszonhat évig élt-e, mint Petőfi, vagy százegy évig, mint Dzsambul. Az a fontos, hogy ameddig él, mit csinál, mit ír, és kinek ír."
A Hungária kávéház asztala mellett fogalmazta meg ezeket a mondatokat, tudatosan vállalt ars poeticáját ,,a sokaság fia”, Váci Mihály. Most lenne 81 éves, de már 35 éve halott. Az ő szavait idézve: Nyíregyháza, a ,,szőke város” volt az a hely, ahol megszületett 1924. karácsonyán (december 25-én), s egy boldog-szomorú, betegségekkel terhelt, igaztalanul rövid élet után 1970-ben hunyt el Hanoiban.
Föld nélküli szegényparasztok leszármazottja. Apja MÁV-pályamunkásként kereste kenyerét, majd, megrokkanása után sorompóőr. A család odafigyelt fia taníttatására, aki szülővárosában végezte el a tanítóképzőt. A városkörnyéki tanyabokori tanítóskodott, amikor a németek megszállták az országot. Munkaszolgálatra hívták be, de Pozsonyban megszökött és a nyilasok elől bujkálva visszagyalogolt Nyíregyházára. 19 éves korától rövid szünetekkel hat éven át súlyos tüdőbetegség gyötörte és kórházba kényszerítette. Felgyógyulása után, 1949 tavaszától mint kollégiumi vezető és megyei tanácsi előadó dolgozott a megyeszékhelyen. Verseit 1954 őszén elküldte Illyés Gyulának, aki pártfogásába vette a nyírségi fiatalembert. Váci Mihály versei a következő év tavaszán jelentek meg először, az Új Hang című folyóirat hasábjain. Még ebben az évben kiadták Ereszalja című verseskötetét.
Neve a Mindenütt otthon című kötetével vált ismertté 1961-ben. Meredeken fölfelé ívelő pályája soha nem tette hűtlenné a szűkebb szülőföldhöz, ahol 1963-ban a megye országgyűlési képviselőjévé választották. 1970 áprilisában egy kormányküldöttséggel Vietnamba utazott. Ott született meg az Azóta c. verse. Megromlott egészségi állapota miatt nem lett volna szabad vállalnia a hosszú és fárasztó utazást az európai ember számára nehezen elviselhető klímájú országba. Már fölszállt a repülő, amikor halálos szélütés érte…
Gazdag és színes életet élt, egy boldog házasság hátországával, elismertet és népszerű költőként. Méltatói szerint úgy publicista költő lenni, hogy valóban milliók azonosulhattak pontosan megfogalmazott igazságaival.
S mint ahogy ő is hű maradt az ő szőke városához, Nyíregyháza sem felejtette el nagyszerű költő fiát. Nevét számos közintézmény, köztük a városi művelődési központ és gyermekcentrum is viseli. Itt december 20-án emlékeztek meg névadójukról születésének 81. évfordulóján. Az esemény vendége volt a pályatárs Baranyi Ferenc József Attila-díjas költő, aki meleg szavakkal idézte fel költő- és pályatársa alakját. Arra az emberre emlékezett, akinek bronz szobra 1976 óta áll a színház előtti téren, s széttárt karjaival mintha arra készülne, hogy keblére ölelje szülővárosát.
Publikálta
null |
 |
|
|
|
|
Alapítványok
Helyilap
Intézmények
Kistérségek
Területfejlesztési Önkormányzati Társulások
Új Magyarország Fejlesztési Terv - ÚMFT
Választókerület(ek)
|
|
