|
A településeknek – hasonlóan az emberekhez – sorsuk van. Nyíregyháza, a Hild-érmes város a XVIII. században még jelentéktelen kis falu volt, mely a háborúságok és a pestisjárvány miatt a pusztulás szélére sodródott. Már alig akadt valaki, aki művelje a városkörnyéki földeket.
Károlyi Ferenc gróf, az egyik földbirtokos végül úgy döntött, hogy új telepeseket költöztet ide. Nem kis munkába került, míg 1753 nyarának végén 300 gazda elindult Szarvasról és Békésből az új haza, Nyíregyháza felé. Az egyik legnagyobb érv az áttelepülés mellett az volt, hogy a gróf ígéretet tett a tót ajkú, evangélikus vallású családoknak a szabad vallásgyakorlásra.
Ez azonban nem volt ilyen egyszerű. A tirpákok ideiglenes csűrtemplomát a helytartótanács leromboltatta. Csaknem három évtizedes szakadtalan küzdelem után, II. József 1781-es türelmi rendeletének köszönhetően vált lehetővé, hogy felépüljön a nyíregyházi evangélikus gyülekezet kőtemploma. (A rendelet szerint ahol azt legalább száz nem katolikus család kérelmezi, ott engedélyezni kell a templom és az iskola építését, valamint lelkész és tanító alkalmazását.)
Egy olasz építőmester, Giuseppe Április tervezte az épületet. Hogy ki volt ő valójában, azt elsodorta a feledés. Csak annyi bizonyos, hogy mindig áprilisban érkezett, amikor felszáradt a vendégmarasztaló sár – ezért kapta a nyíregyháziaktól az Április nevet.
A város kuruckori temetője helyén 1784. március 25-én tették le a templom alapkövét, s két esztendővel később, 1786. október 22-én már a felszentelésre gyülekezett az ünneplő tömeg. A torony egy évtizeddel később készült el. Az egyházközség első harangját – amibe beleöntötték a szarvasi telepesek által hozott harangot is – 1802-ben avatták fel. Másfél évtizeddel később a nyíregyháziak sekrestyét építettek, majd a torony magasítására született terv. A XIX. század második felében előbb klasszicizáló neobarokk, majd eklektikus stílusú átalakítás következett a külső homlokzaton. A templom végleges arculata az 1936-os tatarozás nyomán alakult ki.
Az evangélikus templom Nyíregyháza legrégibb és legértékesebb műemléke. Az épület több puszta építészeti alkotásnál, fontos eleme a város történetének. Nemcsak egyházi szertartások, hanem a szabolcsi megyeszékhely zenei életének egyik kedvelt színhelye. Zenekari, énekkari, orgonakoncertek váltják itt egymást egész évben.
Így volt ez idén karácsonykor is, amikor zenés áhitatra várták a híveket és a zenebarátokat.
Publikálta
null |
 |
|
|
|
|
Alapítványok
Helyilap
Intézmények
Kistérségek
Területfejlesztési Önkormányzati Társulások
Új Magyarország Fejlesztési Terv - ÚMFT
Választókerület(ek)
|
|
