|
Hagyomány, hogy december végén Korányi Frigyes-díjjal tüntetik ki Nagykállóban a szociális és egészségügyi területen dolgozók legjobbjait. Az idén Skórán Miklós, a Ratkó József gyógyszertár vezetője vehette át az önkormányzati elismerést.
A tbc elleni küzdelem élharcosa, neves belgyógyász, a szabadságharc honvédorvosa. Mindez csupán ízelítő abból a hatalmas életműből, amivel Nagykálló híres szülötte, dr. Korányi Frigyes (1827-1913) orvosprofesszor büszkélkedhetett. Nevéhez fűződik a magyar belgyógyászati iskola megteremtése és a tuberkulózis (gümőkór) leküzdésének megszervezése.
A família első ismert őse Friedrich J. (Joachim) Kornfeld (-1826) izraelita vallású bécsi bankár, aki vagyonát a Napóleon bukását követő inflációban elvesztette. Három fia, János Viktor és Sebald orvos lett. Magyarországon telepedtek le és fényes pályát futottak be.
 Sebald legidősebb fia, Korányi Frigyes báró (1827-1913) Nagykállóban született. Középiskoláit a szatmárnémeti piaristáknál végezte, majd a pesti orvosi karon tanult.
1848 tavaszán bekapcsolódott a harcokba, így a világosi fegyverletétel után csak nehezen kerülte el a fogságot. Miután orvossá avatták két évre Bécsbe került műtőnövendéknek. Itt szerezte meg sebészi és szülészmesteri képesítését.
1852-ben miután egyszer látta Ferenc Józsefet egyik rokonának azt írta hogy "a császár jóképű gyerek". Ezt a rendőrségi levélcenzúra "jóltáplált gyereknek" fordította. Ezzel az ürüggyel, felségsértés címen – valójában forradalmi múltja miatt – kitiltották Bécsből és Pestről, és Nagykállóba száműzték.
Otthon gyakorló orvosként apja praxisát segítette, közben megalapította a helyi kórházat. 1861. januárjában Szabolcs vármegye főorvosává választották.
Kötelezővé tette vármegyéjében a himlő elleni védőoltást, kidolgozta a megye szülésznői ellátásának tervét. Végre 1864-ben amnesztiát kapott és visszatérhetett Pestre. Ekkor szerezte meg idegkórtanból a magántanári képesítést, s a következő évben már a Rókus Kórház idegosztályának vezetője.
Az új, 1880-ra felépült belgyógyászati klinikán jött létre a modern magyar belgyógyászat egyik legjelentősebb alkotóegyüttese, a Korányi-iskola. 1884-ben tolcsvai előnévvel – Adolf fivérével együtt – nemességet kapott, majd bárói rangra emelték. 1886-1887-ben az egyetem rektora, 1891-ben a főrendiház örökös tagjává nevezték ki.
Önálló tudományos eredményei főleg a mellkasi betegségekkel kapcsolatosak. Kezdeményezésére indult meg a tuberkulózis elleni küzdelem hazánkban. Az aktív megelőző és a tényleges gyógyító munka mellett szervezte a szanatóriumi rendszert, a tüdővizsgáló rendelői hálózatot. Nevéhez fűződik az 1905-ben megnyílt Erzsébet királyné Tüdőszanatórium megterveztetése, felépíttetése és a költségek közadományokból való összegyűjtése.
Orvosi és egészségügyi szervező tevékenysége eredményeként Korányi Frigyes már életében megkapta a legmagasabb szakmai és közéleti elismerést. 1884-ben, amikor a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választotta, már életművét, a magyar tudományos belgyógyászat megteremtését is értékelte. Szakmai vonatkozásban is a legmagasabb tisztségeket töltötte be. Volt egyetemi rektor és orvoskari dékán továbbá számos hazai tudományos társaság tiszteletbeli tagja.
1913. május 19-én hunyt el Budapesten. Gyászolta felesége Bónis Malvin, s négy élő gyermeke.
A család lakóháza – bár teljesen átalakították – ma is áll Nagykállóban. Ma Korányi Emlékház, ahol a professzor életpályáját és személyes tárgyait mutatják be, valamint az Angyal patika berendezését láthatják az érdeklődők.
Publikálta
null |
 |
|
|
|
|
Alapítványok
Helyilap
Intézmények
Kistérségek
Területfejlesztési Önkormányzati Társulások
Új Magyarország Fejlesztési Terv - ÚMFT
Választókerület(ek)
|
| 