|
„Gondolom hallottak már a Tamana Tudományról, amelynek alapjait a jelenleg Washington államban élő Dr. Vámos-Tóth Bátor fektette le 27 évvel ezelőtt. Én vagyok a legbensőbb munkatársa 25 éve. Sok-sok előadást tartottam már, a világ több országában, és interjúkat adtam a Tamana kutatás eredményeiről. Igen fontosnak tartom, mint Tamana tudós, az ősi Kárpát-medence természeti és a kulturális értékeinek, hagyományainak megőrzését!” – vallja dr. Paposi-Jobb Andor, Pennsylvánia állam, Clarion University nyugalmazott egyetemi tanára.
- Paposon születtem, Szabolcs megyében. Heten voltunk testvérek, ebből négyen fiúk, – apám a halála előtt meghagyta anyámnak, hogy iskoláztasson bennünket. Úgy lett. Budapestre költöztünk és tanultunk. Kiskorom óta rajzolgattam, festegettem, mindig is művész ember voltam. 1956-ban az Iparművészeti Főiskola harmadéveseként részt vettem a szabadságharcban.
Amikor Eisenhower elnök és az ENSZ eladta az országot az oroszoknak, negyedmillió magyarnak kellett mene-külnie. Főleg az értelmisé-geknek. Egy hónapig bujkáltunk, míg végül Ausztria felé átjutottunk a határon. Amerikában, Ohio államban
ösztöndíjjal tanultam festészetet és művészettörténetet. Ott is diplomáztam, majd Kaliforniában doktoráltam.
Egyszer kaptam egy levelet a szintén magyar dr. Vámos-Tóth Bátortól. Arról írt, hogy a világ különböző helyein magyarországi földrajzi neveket talált. Ez egy csodálatos felismerés volt. Sokan – mondhatni mindenki – félrelökték az elméletet, én viszont mint művészettörténész, hasonló dolgokat fedezetem fel. Azt láttam, hogy világszerte olyan ősi művészeti formák és alakszerkezetek léteznek, amik mintha egy gondolatból, egy forrásból keletkeztek volna. Ezért engem érdekelt, hogy milyen úton jutott el ehhez a felismeréshez. dr. Vámos-Tóth Bátor nyelvészként az ENSZ-en keresztül került Magyarországról Afrikába, Sierra Leone-ba, még a hatvanas években. Tanított egy ottani egyetemen, szabad idejében pedig utazgatott a környéken. Legnagyobb meglepetésére magyar földrajzi nevekkel találkozott - és fekete bőrű diákjai felének is magyar neve volt. Természetesen ez nyelvészként felkeltette az érdeklődését, és elkezdett kutatni…
Kárpát-azonosság
Egyszer a magyarok világtalálkozóján Budapesten, találkoztam két afrikai emberrel, akik magukat magyaraboknak (magyar araboknak) nevezték. A „tájékozottak” megpróbálták ezt azzal magyarázni, hogy a török időkben elhurcolták a magyarokat, ide-oda lerakták őket és belőlük lettek a magyar arabok. A Tamana tudomány szerint azonban nem erről van szó! Világszerte találunk olyan földrajzi-, törzsi- és személyneveket, amelyek itt vannak a Kárpát-medencében. Már a kutatás első hónapjaiban kiderült, hogy a Tamana szó sokszorosan előfordul a világban, így ez lett a neve a tudományunknak. Huszonhét év után mára odáig jutottunk, hogy 7600 földrajzi nevet találtunk a világban, amelyek mása jelen van a Kárpát-medencében.
„…tegyünk egy földkörüli utat. Másszuk meg Erdélyben a három MAG+URA hegyet, onnan repüljünk le Bulgáriába, MAG+URA+TA községbe. Ott járjuk be azt a barlangot, ahol a tízezer években mérhető, egyfajta természeti csapástól megriadt emberek sziklarajza tárul szemünk elé. Majd vegyük az irányt a TAMANA törzsös Nigéria felé. Ott megtaláljuk MAG+URA falut, éppen a MAROSI, TISZA, TITEL folyók kíséretében! Haladjunk kelet felé és ereszkedjünk le DÉL+SZU+DÁN-ban a MAG+URA hegyre…” (dr. Vámos-Tóth Bátor)
- Jónéhányan összefogtunk, amerikai, francia és egyéb nemzetiségű kutatók, és összevetettük tudásunkat. A végeredmény: született egy teljesen új tudomány, a Tamana, ami egy segédtudomány a nyelvészetben, a földrajz- és társadalomkutatásban, az építészetben, a szépművészetben és a zenében, hiszen világszerte valamennyi területen megtaláljuk az összefogó elemeket.
– Milyen következtetéseket vontak le ebből?
– Azt, hogy a mai történelmi oktatás vagy tudatosan, vagy pedig félreértésből teljesen mást mond, mint amilyen valójában az emberiség történelme volt.
– A magyar tudósok mit szóltak ezekhez a kutatási eredményekhez?
– Minden eredményünk, gyűjteményünk letétben van a Széchenyi Könyvtárban. Azt tapasztaltuk, hogy főként a vallási körök és a finnugristák, mindent megtesznek, hogy ellenezzék, elhallgassák, kinevessék… üldöznek minket, letagadnak, nem beszélnek róla, eredményeinket elvitatják.
– A külföldi szaktekintélyek elismerik az eredményeket?
– A tudósok elvitatják, és szűk körökben megvitatják, de nagyon nehéz vele hivatalos formában megjelenni. Olyasmire találtunk rá, ami kemény dió.
– De hát ott vannak a bizonyítékok…
– A bizonyíték azt jelenti a nem hívő embernek, hogy: jó-jó, van 7600 egyezés, de adjál még egyet. Utána még egyet… és nincs vége. A begyepesedett professzor azt mondja, hogy ilyen nem létezik. Ha nekünk, magyaroknak ilyen történelmünk van, – és még nem is tudjuk igazán, hogy mi ez a csodálatos valami – akkor erről nem szabad beszélni! Amerikában, ha elmegyünk Gettysburg-be, ahol a polgárháború utolsó nagy csatája volt Pennsylvániában, láthatunk egy Tamana emlékművet. Hogyan lehet ez? Úgy, hogy volt egy Tamana nevű indián törzsfőnök. És mit kezdjünk azzal, hogy egy egyiptomi fáraónak úgy 4-5 ezer évvel ezelőtt magyar neve (Tamana) volt?!
– Igaz, hogy Bács-Kiskun megyében egy kis falut neveztek Tamanának?
– Igen. Ma már talán 1-2 ház, ha áll belőle, és Palánkának nevezik. De Palánka Tamanát találunk amerikai területen is.
– Mindebből akár arra is következtethetünk, hogy a világkultúrában meghatározó szerepe van a magyar kultúrának, és a nyelvünk ősnyelv, ami eljutott a világ minden tájára. Ön azt, mondja, hogy erről még nem szabad beszélni.
– Ha a Tamana tudomány az angolokról szólna, vagy a németekről, mi ma már Nobel-díjasok lennénk. De mivel mi „csak” magyarok vagyunk, azért óvatosan úgy fogalmazunk, hogy: volt valamikor egy világkultúra, aminek a Kárpát-medencében élő magyarság egy fennmaradt része, és ez a nép csodálatos módon őrzi ezt az ősi kultúrát. Éppen ezért a magyar kultúra vigyázása, és a Kárpát-medence védelme, kiemelten fontos. Az ENSZ-nek ki kellene jelentenie, hogy a Kárpát-medence egy ősi védett terület. Védenie kellene az egész világnak, mert olyan búza, olyan virágok és állatok, olyan dolgok vannak itt, ami máshol nincs. Annyira értékes, mint a gyöngy, mint a gyémánt.
Barbárok voltunk?
A Tamana nem „magyarkodás”. Ez egy ősi világ, ami visszanyúlik legalább negyvenezer évre – emberi leleteket és szerszámokat találunk még korábbi időkből is, amit a múzeumok fiókjaiban, pincéiben elrejtenek, és nem beszélnek róluk. A történelmi tanítások szerint a magyar nép barbár. Ázsiából jöttünk, nem volt vallásunk, nem tudtunk írni, olvasni, és a latin kultúrának köszönhetünk mindent… de azt nem sulykolják belénk, hogy Szent István királyunk tűzzel-vassal irtotta az ősi kultúra minden képviselőjét, megnyilvánulását, eszközét. Például írásunkat, a rovásírást. A németek büszkék a rovásírásukra, de nem tudják elolvasni a leleteket. Nem tudják, milyen nyelven van írva. Nem merik azt esetleg magyarul elolvasni. Az ősegyiptomi hieroglifákat sem szabad magyarul elolvasni, mert kiderülne, hogy úgy értelmezhetők. Ön azt kérdezte: ez mind magyar? Nem. De a magyar megőrizte azt az ősiséget, ami által – a magyar nyelv, a magyar földrajzi-, család- és törzsi nevek által – vissza tudunk vetíteni egy olyan világkultúrára, amit mi Tamana kultúrának nevezünk.
A magyar nyelvben „összerakjuk” az ősi gyököket, és ragozzuk azokat, így változtatjuk a szavak értelmét. Nyelvünk ősi szerkezetű és ezért csodálatos. Olyan a formája, mint a leggyönyörűbb katedrálisnak. És csodálatos ereje, veleje, belseje, íze van. Vannak olyan szavaink, amit más nyelven nem is tudnak kifejezni, csak körülírják. És mégis, mi magyarok majmoljuk a nyugatot, az idegen nyelvet, és elfelejtjük a magunkét! Tisztítsuk meg a nyelvünket, adjuk vissza az ősi, igazi ízét, és ne kutyuljuk, keverjük idegen szavakkal. Ne csak a környezetünket, hanem minden örökségünket, így a nyelvünket is tartsuk zölden, és élőn.
- Mit gondol, mit rejt a jövő?
– A jövő az, hogy fiatal emberek ezt megértik, magukévá teszik, a maguk ízét és értelmét beleötvözik, továbbfejlesztik, és még szebben, és erőteljesebben mutatják meg a világnak, hogy a magyar nyelv egy csoda az ősi világból. A magyar Kárpát-medence pedig egy olyan fennmaradási, menekvési terület a világban, amit érdemes megőrizni és nem szétrombolni.
– Amerikában él, mégis a szívében magyar.
– Ötven éve ott élek, és mégis beszélek magyarul. A gyermekeim is, pedig az édesanyjuk nem magyar volt. Sok magyar egyszerűen elfelejti az anyanyelvét.
– Mit üzen a magyar embereknek?
– Hogy vegyék észre: magyarnak lenni egy különösen „zöld” feladat, és nagy szerencse. Én magam is így érzek. Petőfi is elmondta: hogy százszor is magyar vagyok, és büszke a magyarságra. – A világot érdemes tisztán, szépen, megőrizni és javítani. Tisztítsuk meg a nyelvünket, az országunkat, a vérünket, a szokásainkat, tudásunkat, a hitünket, vallásunkat. A Tamana tudomány erre bíztat minket, úgyhogy az üzenet világos.
Zöld Újság 2/7 sz.
Illusztrációk és további információ: gportal.hu/tamana
Publikálta
null |
 |
|
|
|
|
Alapítványok
Helyilap
Intézmények
Kistérségek
Területfejlesztési Önkormányzati Társulások
Új Magyarország Fejlesztési Terv - ÚMFT
Választókerület(ek)
|
|
