|
A katolikus naptárban február második napja a Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, melyet 494-ben Gelasius pápa vezetett be azért, mert Szűz Mária a Jézus születése utáni negyvenedik napon elment a főtemplomba, hogy tisztulását égő gyertya mellett ülje meg. A szabolcsi zsinat (1092) Gyertyaszentelő Boldogasszony napját a kötelező ünnepek közé sorolta, ma is ekkor szentelik a gyertyát. Ilyenkor a hívek a megszentelt gyertyákkal körmenetet tartanak. A szentelt gyertya már az ókeresztény korban Krisztus jelképe: magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson.
Római katolikus templom Baktalórántháza - épült a XIII. században
A szentelt gyertyának fontos szerepe van a néphitben. Ezzel világítottak mennydörgés, villámlás idején, hogy elűzzék a vihart. Szentelt gyertyát adtak a haldokló kezébe, hogy megszabaduljon a gonosz lélek hatalmától. A hiedelem szerint ha ezen a napon a templomba is besüt a nap, s a miséző pap meglátja az árnyékát az oltárnál, a tél hosszú lesz.
A népi jóslat azt mondja: ,,Ha fénylik gyertyaszentelő, a szűrödet vedd elő." Vagy: ,,Ha február hóban bundádat leteszed, húsvétkor bizonnyal ismét fölveszed".
Ezen a napon jön ki a medve a barlangjából, s ha árnyékát meglátja visszamegy, mert hosszú lesz még a tél. Kitűnő időjós a pacsirta is, hiszen ha gyertyaszentelő előtt énekelt, utána sokáig fog hallgatni.
A középkorban ezen a napon először a tüzet áldották meg, ennél gyújtották aztán meg a gyertyát. Simeón és Anna a templomban bemutatott Jézust (akiről immár nemcsak hallottak, hanem meg is „tapinthatták"!) a világ világosságának nevezte, ennek jelképe a szentelt gyertya, amely foganatos égiháború, villámlás, jégeső és a gonosz kísértése ellen. Régebben a sublótban vagy a láda fiában tartották, esetleg halványkék szalaggal átkötve a falra akasztották, némely helyen a szent sarok, a házi oltár éke volt. Főképpen vihar idején gyújtották meg s imádkoztak mellette, de égett vízkereszti házszentelésnél is.
Február 2-a a lakás mágikus takarításának napja. Hogy életünk könnyebb legyen, minden rossztól meg kell szabadulni: ilyen a a harag, a düh, a betegség, az irigység, a szomorúság. Ehhez elő kell venni egy seprűt és szimbolikusan kiseperni minden zavaró körülményt az ajtón.
Publikálta
null |
 |
|
|
|
|
Alapítványok
Helyilap
Intézmények
Kistérségek
Területfejlesztési Önkormányzati Társulások
Új Magyarország Fejlesztési Terv - ÚMFT
Választókerület(ek)
|
|
