|
Sokak számára még idegenül hangzik a felsőoktatásban bevezetett bolognai képzési rendszer. Egyesek attól tartanak, hogy sok fiatal elkallódik az alapképzés után, ha nem tud továbblépni, mások azt tudakolják, végül is kit lehet majd diplomásnak nevezni?
A Bolognai folyamattal, az újfajta képzési rendszerrel már rengeteg tanácskozáson, konferencián foglalkoztak, a közelmúltban a szombathelyi MMIK-ban megrendezett fórumon is több kérdés vetődött fel. Sokak számára még idegenül hangzik az angolszász mintájú képzési modell, amelyet bolognai folyamat néven ismerünk. 1999-ben 29 ország képviselője írta alá a Bolognai Nyilatkozatot, köztük hazánké is. Az új képzési rendszer átjárhatóságot biztosít a hallgatóknak az európai egyetemek között.
 A bolognai rendszer lényege, hogy a felsőoktatás három szakaszra oszlik, a három-négy éves alapképzésre, a kettő-hat féléves mesterképzésre, majd akik még tovább akarnak lépni, a doktori fokozatra, amely újabb három év. A megújulás következtében az eddigi 410 szakot 102 alapszakra tömörítik. Egy adott alapszak elvégzését követően van lehetőség a valódi szakosodásra. Az akkreditációs folyamat lezárása után az ilyen képzések szeptemberben elkezdődhetnek. Ezek között szerepel a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán (képünkön) a fizika alapképzésre épülő csillagász szak is. Nagy kérdés azonban, hogy ha valaki a többéves alapképzés után nem akar, vagy nem tud továbbmenni, mi lesz vele?
Publikálta
null |
 |
|
|
|
|
Helyilap
Kistérségek
Területfejlesztési Önkormányzati Társulások
Tudósító
Választókerület(ek)
Vállalkozások
|
|
