Ritka tényszerű, őszinte és szókimondó előadás hangzott el a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett kisvállalkozói interaktív fórumon. A jelenlévők nagy aktivitása is azt bizonyítja, hogy sok még a tennivaló a kisvállalkozások valós megítélésében és gazdasági súlyának elismertetésében.

A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szombathelyi székházának konferenciaterme ugyan csak félig telt meg, de akik ott voltak a kisvállalkozói interaktív fórumon, azok bizonyára nem bánták meg. Az eseményen jelent volt Kovács Vince, a vasi kamara elnöke is.
Magyar Elemér általános alelnök köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Vereczkey Zoltán, a MKIK alelnöke, a Pest megyei iparkamara és a kisvállalkozói kollégium elnöke tartott szókimondó, vitaindító, vetített képes előadást. Mint mondta, e témában az eddigi előadások pozitív visszhangot váltottak ki. Olyan kisvállalkozói stratégiát kellene kidolgozni, amelyet az új kormány gazdasági miniszterének az asztalára lehet tenni. Mára már kialakult a magyar gazdaság szerkezete, amelyben mostohagyerekek a makro- és kis- és középvállalkozások. Az sem szerencsés, hogy „túlpolitizált” a hazai gazdaság. A kisvállalkozások azt kérik, ne pályázati lehetőségeket nyújtsanak nekik, csak kevesebbet vegyenek el. Az IMD versenyképességi indexe szerint 2004-ben már Szlovákia is elhagyott bennünket. Nálunk volt tapasztalható a szomszédos országok közül 2004-ig a legmeredekebb zuhanás. Sajnos hazánkban kevés a makrogazdasági szakértő. Pedig a maastrichti kritériumokat teljesíteni kellene.

            Legyen a kamara a gazdaság emlékezete és iránytűje

Vállaltuk 2004-ben, hogy bevezetjük az eurót 2010-ig, de ezt két évvel előbb kellene megvalósítani. Inflációban is viszonylag rosszabbul állunk a többi csatlakozó országnál. A jegybanki kamatláb kétszer akkora, mint a környező országokban, a GDP éves növekedési üteme, ahogy az EU növekedési üteme is, elmarad a világátlagtól. Magyarországon a nemzeti össztermék növekedési üteme közepes a többi új tagállamhoz képest. Az államháztartási hiány 3 százalék alá csökkentése fontos lenne az euró-övezethez való csatlakozás miatt. Ebben meglehetősen rossz a helyzetünk. 2000-2001-ben már a 3 százalék küszöbén voltunk. 2002-ben ez 8 százalék alatti, 2004-ben 6,2 százalék volt. A reális csatlakozási idő 2013-2014 lesz. A bruttó államadósság a nemzeti össztermék 60 százalékát nem haladhatja meg. Ez azonban egy hasra ütéses szám, de akkor minek a határérték? A központi költségvetés bruttó adóssága 8280 milliárdról 12 887 milliárd forintra nőtt az elmúlt néhány évben. Az állami szférában jelentős reálbéremelkedés volt az elmúlt hat évben, ami jóval nagyobb mértékű, mint a versenyszférában. A politikai ígéretek itt begyűrűztek.
Az össztermék 48,1 százalékát az állam osztja újra. A működő tőke beáramlásának megítélése különböző. A munkanélküliség az Európai Unió átlagában ugyan magasabb a miénknél, de ez nem pusztán statisztikai kimutatás függvénye. A megbízhatóbb aktivitási ráta szerint Magyarországon is igen magas a nem foglalkoztatott munkaképes lakosság aránya.

                 Kamara érdekérvényesítési szerepkörben

A kamara próbálta megtalálni az érdekérvényesítési szerepkört. 2004-2005-ben felhívták a figyelmet a negatív kormányzati intézkedésekre, igaz, a pozitív intézkedéseket elismerték.
2003-hoz képest 2004-2005-2006-ban 215-230 milliárd forinttal nőttek a vállalkozók terhei, s 2006-ban még rosszabb helyzetbe kerülhetnek a mikro- és kisvállalkozások. A PPP a törvényesített korrupció területe lett. Korrupcióban hat helyet estünk vissza a világranglistán. Egy felmérés szerint a nagy cégek az árbevétel 7 százalékát fordítják kenőpénzre. A jövedéki adót pedig az EU minimumára kellene csökkenteni. Az adminisztrációs terhek folyamatosan növekednek, a visszafogás ígérete ellenére. Az államháztartás reformja elkerülhetetlen, amelyben a kamarára is támaszkodni kellene.

                           Kisvállalkozói panaszáradat

Egymást „panaszkodták felül” a fórumon résztvevő vállalkozók, s mint kiderült, nemcsak ők, de a könyvelőik is kiszolgáltatott, nehéz helyzetbe kerültek. Egyre több a követelmény, egyre kevesebb az engedmény.  Egy hozzászóló kifejtette, hogy folyamatosan nőnek az adó- és adminisztrációs terhek. A működési feltételek fokozatosan romlanak. Az építőiparban a legnagyobb a káosz, szabályozatlanság. Az ellenőrzések száma sokasodott, a büntetési tételek pedig tisztességtelenül nőttek. Egy másik vállalkozó szerint sok gond és keserűség halmozódott fel a mikro- és kisvállalkozókban. Túl sok a teljesíteni való, sok helyen pedig feleslegesen folyik el az a pénz, amit tőlük elvonnak. Fejtegette az üzleti élet anomáliáit is. Mint mondta, fontos lenne a magyar piac védelme is. Pozitívumként kedvező képet festett a vasi kamara tevékenységéről a Széchenyi kártyával kapcsolatban, amelyet jó konstrukciónak tart.      
       
 

Publikálta null
		Helyilap Szombathely Online Kistérségek Szombathelyi Kistérség Területfejlesztési Önkormányzati Társulások Szombathely Megyei Jogú Város és Kistérsége Területfejlesztési Társulása Tudósító Lendvai Emil Takács Gábor Választókerület(ek) Vas Megye 01. számú Országos Egyéni Választókerület Vas Megye 02. számú Országos Egyéni Választókerület Vállalkozások H&H Pénzügyi-Hitel-Díjbeszedés-Betétügylet Közvetítő Iroda