A szombathelyi Heinisch Zoltán neve jól cseng
határőrtiszti, vállalkozói berkekben egyaránt.
Egyenesen emelkedő katonai pályafutását ugyan balesete megtörte,
rugalmasan váltott a civil életre, s egy több lábon álló, sikeres vállalkozást
működtet. Szabadidejében hobbijainak él, legnagyobb szenvedélye a numizmatika.
A nyugalmazott határőr ezredest 50. születésnapján „Dísztőrrel”, az 55.
alkalmával „Kossuth karddal” tüntették ki.
Bárhová néz a vasi megyeszékhelyen a járókelő, mindenütt
szembetalálkozik a Csatár Kft. reklám-felirataival. Jól ismert és elismert a
vagyonvédelmi cég, ahogy alapítója Heinisch Zoltán, hatvanas éveit taposó
nyugalmazott határőr ezredes is. Persze az út nem volt sima, az elismerésért,
sikerért tenni is kellett.
- Miskolcon érettségiztem, majd elvégeztem a Kossuth Lajos
Katonai Főiskola határőr-parancsnoki szakát – emlékszik a múltra a
határőrtisztből lett üzletember. - 1968-ban avattak határőr hadnaggyá. Hogy
szükség esetén a civil életben is tudjunk magunkkal mit kezdeni, tanári diplomát
is kaptunk, én például földrajzit. Avatásom után rögtön a nyugati határszélre
kerültem, ami akkor frekventált területnek számított. A pornóapáti őrsön
kezdtem a szolgálatot parancsnok-helyettesként, majd bekerültem Szombathelyre a
műszaki századhoz parancsnok-helyettesnek. Itt egy év után kiemeltek, s a
törzsbe helyeztek át. Szakmai továbbképzésként kiváló eredménnyel és
kitüntetéssel végeztem el a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiát, nappali tagozaton.
Körülbelül másfél évig a törzsben dolgoztam, mint korábban is, aztán
kerületparancsnok-helyettes lettem. A törzsnek szinte minden területén
dolgoztam, így aztán nem okozott gondot, amikor kineveztek törzsfőnöknek. A
katonai hivatás, vagy szakma, tömény vezetés. Itt tanultam meg, hogy az egy
személyi vezetés nem egy fejjel való gondolkodást jelenti. Eredményeim akkor
lettek teljesek, amikor engedtem munkatársaimat önállóan dolgozni. Ez mai
eredményeimnek is az alapköve. * * * Mindezt irodájában meséli el, amelyben sok ereklye, díszes
tárgy veszi körül. Mögötte a falon a szépen megmunkált díszkard, amelyet 55.
születésnapjára kapott a Határőrség Országos Parancsnokától, de itt van a
dísztőr is, amivel 50. születésnapján ajándékozták meg. - Mi történt a baleset
után? - 1986-ban történt egy komolyabb balesetem, amely ugyan
megtörte határőrtiszti pályafutásomat, de nem vette el az életkedvemet,
mondhatnám, talpra tudtam állni. Igazából sohasem éreztem, hogy a padlón
vagyok. Nem adtam fel, hiszen mindig is szerettem dolgozni, a kihívásoknak
megfelelni. A rendszerváltás körüli nagy átszervezések idején rokkantnyugdíjas
lettem. Rokkantnyugdíjasként egy évig egy német cégnek dolgoztam idegenforgalmi
területen. Aztán régi ismerősökkel, kollégákkal összedugtuk a fejünket, és
1991-ben megalapítottuk a nyugat-dunántúli régió egyik meghatározó
vagyonvédelmi vállalkozását, a Vasi Nyugalom Kft-t. Megjegyzem, nem állt messze
tőlem az üzleti világ, hiszen az Akadémián is foglalkoztam vezetéselmélettel és
gyakorlattal, sőt, erről tudományos dolgozatot is írtam. 2000-ben úgy éreztem
megérett az idő arra, hogy saját céget alapítsak, s ekkor jött létre a Csatár
Kft, amely szinte a semmiből nőtte ki magát úgy, hogy jelenlegi éves árbevétele
meghaladja az egymilliárd forintot. A szombathelyi központú társaság több lábon
áll, a vagyonvédelem mellett a Dunántúlra kiterjedő elektronikai
hulladékhasznosító hálózatot hoztunk létre megváltozott munkaképességűek
foglalkoztatásával, de erősítjük a takarítási-karbantartási ágazatunkat is. A
határőrséggel meglévő, és az évek során tovább erősödő kapcsolat - mely baráti,
emberi, szakmai és üzleti területen egyre szélesebbé vált – eredményeként több
elismerésben is részesültem, így 2003-ban ezredessé léptettek elő.
Mint megtudom, civil jellegű elismerésekben sem szűkölködik,
hiszen rendelkezik a Vas megyei önkormányzat közbiztonsági plakettjével, a
Nemzetközi Birkózó Szövetség arany lovagkeresztjével, Vas Megye és Szombathely
Város Sportjáért kitüntető plakettel is. Vállalkozásán keresztül komoly
szponzori, szociális támogatói szerepet is vállal, főként a kultúra, a sport
területén, de az oktatásban és az egyháznál is. Munkájához biztosított a
nyugodt, kiegyensúlyozott családi háttér, otthonosan, kényelmesen berendezett
lakása pedig kiválóan alkalmas pihenésre, feltöltődésre. Lánya Ausztriában él
családjával, de szombathelyi vállalkozását is irányítja. Ha van szabadideje, lefoglalja
két unokája. Szeret utazni, megismerni más tájakat, népeket, kultúrákat, s
ugyanez mondható el feleségéről is.
Heinisch Zoltán szereti és értékeli a szépet. Otthonában
járva sajátos légkört találunk. Nem tudjuk kastélyba, vagy egy múzeumba léptünk.
Bár ez ellen a házigazda hevesen tiltakozik. Ő nem régi tárgyakkal veszi magát
körül, hanem inkább szép tárgyakkal, amelyek közt van régi és modern egyaránt.
A házigazda dolgozószobájában azonban teljesen megelevenedik hobbija,
szenvedélye. Ugyan több mindent gyűjtött, de igazi szenvedélye a numizmatika.
Pedig csak néhány éve lett rabja az érmegyűjtésnek. Sokkal korábban, már az
1970-as években kezdte a bélyeggyűjtést.
- Szépek, vonzóak voltak az akkori magyar bélyegek,
igyekeztem minél többhöz hozzájutni, majd gyűjteményemet folyamatosan
gyarapítani. Olyannyira, hogy jelenleg az 1871 óta kiadott magyar bélyegek 99
százaléka már a birtokomban van. Nemcsak a standard bélyegekkel rendelkezem,
hanem sok kuriózummal, ritkasággal is – mondja cinkos mosollyal, s rá is mutat
egy kollekcióra. – Vannak régi próbanyomataim, és a megszállások időszakának
bélyegei is, valamint néhány különleges sor is. * * * A házigazda igazi szenvedélye azonban a numizmatika, amely
komoly felkészültséget is igényel. Mint mondja: bármihez kezdünk, azt profi
módon tegyük. Bújta hát a történelmi könyveket, lexikonokat, szakirodalmat,
megismerkedett a magyar királyok, uralkodók életével, történelmi korokkal,
művészeti irányokkal. Létrehozta saját szakkönyvtárát, mi több, a magyar uralkodókról
egy, az oktatásban is jól hasznosítható számítógépes bemutatót is készített, a
korok közti jobb eligazodását segítve. Szabadideje nagy részét érméinek
tanulmányozására, rendszerezésére, elhelyezésére, internetes kutakodásra
fordítja.
A dolgozószobájában mindennek jól látható jelei vannak.
Érmék, különféle sorozatok a vitrinekben, dobozokban elhelyezve, de jut belőlük
egyéb helyekre is. Tekintélyes a gyűjtemény.
- Napjainkra már elértem, hogy nincs tudomásom olyan
érméről, amely a magyar forintból nincs meg nekem. Az első célkitűzésem az
volt, hogy minden magyar uralkodótól legyen valamilyen pénzem. Jelenleg
két-három uralkodó kivételével mindegyiktől van már valamilyen érmém. Van
dénárom Szent Istvántól, Pétertől, Aba Sámueltől kezdve a magyar történelmen át
valamennyi uralkodótól. Mini gyűjteményt szedtem össze a XIX és XX. század nagy
uralkodói által kiadott érmékből, szép kollekcióm van római pénzekből, de a
perzsa, a görög érméim is szépek. Olyan érmém is van, amelyből csak néhány
létezik a világon, és ezeket nyilván is tartják. Gyűjtöm és albumban őrzöm a
"Világ Pénzei" sorozat újabb és újabb darabjait is, és nem hagyhattam ki az
eurókat sem.
Sorolja a királyokat és pénzeiket. Fejből mondja, melyik
érmének mi a jellegzetessége, mi a szépsége, különlegessége. A nyugalmazott
határőr ezredesnek nem a fegyverek, hanem a pénz körül forog az élete. Az
üzleti és a magánéletben egyaránt.
Publikálta null |
|
|
|
|
Helyilap
Kistérségek
Területfejlesztési Önkormányzati Társulások
Tudósító
Választókerület(ek)
Vállalkozások
|
|