English version
Adózás, helyi adók

Balaton

Befektetés

Bemutatjuk

Beruházás

Biztosítás

Cégek, vállalkozások hírei

Cégvilág

Civil hírek

Egészségügy / szociális intézmények

Egyesület

Egyházak

Életmód

Energiagazdálkodás

Építési ügyek

Építőipar

Érdekességek

Események

EU információk

Falusi turizmus desztináció menedzsmenttel

Felhívás

Fiatalok

Fidesz

Foglalkoztatás

Fogyasztóvédelem

Gasztronómia

Gazdasági hírek

Gazdaságpolitika

Hazai sport

Helyi önkormányzat

Helyi rendeletek

Helyi szolgáltatások

Helytörténet

Humán

Idegenforgalmi információ

Információ

Ingatlan

Ingatlanforgalmazás

Innen-onnan

Innováció

Interjú

Intézményfenntartás

Irodalom

Jegyzet

Jótékonyság

Kamarák

Karácsonyi ünnepségek

Katasztrófavédelem

Kézilabda

Kiállítások, konferenciák

Kistelepülések

Kistérségek

Kitüntetés

Koncert

Konferencia

Kórház, klinika vagy egészségügyi centrum

Kosárlabda

Költségvetés

Környezetvédelem

Közbeszerzés

Közbiztonság

Közérdekű információk

Közgyűlés

Közlekedés

Közlekedési információk

Kulturális programok

Labdarúgás

MDF

MSZP

Műsorok

Műszaki Tudományok

Nemzetiségi ügyek

Oktatás

Olimpia

Pályázatok

Párthírek

Pedagógia

Pénzügyek

Piackutatás

Politika, közélet

Portré

Regionális programok

Rendezvény

Rendőrségi hírek

Sajtó

Sport / fittness / szabadidő

Sportrendezvény

Statisztika

Szabadidő

Szerencsejáték

Szociális ügyek

Szociálpolitika

Társadalom

Távközlés

T-Kisebbségek

Törvény, rendelet, szabályozás

Tudományos hírek

Tudósítás

Turizmus

TV, rádió

Utazás

Ünnepségek

Vagyongazdálkodás

Vagyonkezelés

Vagyonvédelem

Vállalkozásfejlesztés

Vélemények

Vendéglátás


Heinisch Zoltán, a sokarcú ember

A szombathelyi Heinisch Zoltán neve jól cseng határőrtiszti, vállalkozói berkekben egyaránt.  Egyenesen emelkedő katonai pályafutását ugyan balesete megtörte, rugalmasan váltott a civil életre, s egy több lábon álló, sikeres vállalkozást működtet. Szabadidejében hobbijainak él, legnagyobb szenvedélye a numizmatika. A nyugalmazott határőr ezredest 50. születésnapján „Dísztőrrel”, az 55. alkalmával „Kossuth karddal” tüntették ki.

Bárhová néz a vasi megyeszékhelyen a járókelő, mindenütt szembetalálkozik a Csatár Kft. reklám-felirataival. Jól ismert és elismert a vagyonvédelmi cég, ahogy alapítója Heinisch Zoltán, hatvanas éveit taposó nyugalmazott határőr ezredes is. Persze az út nem volt sima, az elismerésért, sikerért tenni is kellett.

- Miskolcon érettségiztem, majd elvégeztem a Kossuth Lajos Katonai Főiskola határőr-parancsnoki szakát – emlékszik a múltra a határőrtisztből lett üzletember. - 1968-ban avattak határőr hadnaggyá. Hogy szükség esetén a civil életben is tudjunk magunkkal mit kezdeni, tanári diplomát is kaptunk, én például földrajzit. Avatásom után rögtön a nyugati határszélre kerültem, ami akkor frekventált területnek számított. A pornóapáti őrsön kezdtem a szolgálatot parancsnok-helyettesként, majd bekerültem Szombathelyre a műszaki századhoz parancsnok-helyettesnek. Itt egy év után kiemeltek, s a törzsbe helyeztek át. Szakmai továbbképzésként kiváló eredménnyel és kitüntetéssel végeztem el a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiát, nappali tagozaton. Körülbelül másfél évig a törzsben dolgoztam, mint korábban is, aztán kerületparancsnok-helyettes lettem. A törzsnek szinte minden területén dolgoztam, így aztán nem okozott gondot, amikor kineveztek törzsfőnöknek. A katonai hivatás, vagy szakma, tömény vezetés. Itt tanultam meg, hogy az egy személyi vezetés nem egy fejjel való gondolkodást jelenti. Eredményeim akkor lettek teljesek, amikor engedtem munkatársaimat önállóan dolgozni. Ez mai eredményeimnek is az alapköve.
                                                    * * *
Mindezt irodájában meséli el, amelyben sok ereklye, díszes tárgy veszi körül. Mögötte a falon a szépen megmunkált díszkard, amelyet 55. születésnapjára kapott a Határőrség Országos Parancsnokától, de itt van a dísztőr is, amivel 50. születésnapján ajándékozták meg.
- Mi történt a baleset után?
- 1986-ban történt egy komolyabb balesetem, amely ugyan megtörte határőrtiszti pályafutásomat, de nem vette el az életkedvemet, mondhatnám, talpra tudtam állni. Igazából sohasem éreztem, hogy a padlón vagyok. Nem adtam fel, hiszen mindig is szerettem dolgozni, a kihívásoknak megfelelni. A rendszerváltás körüli nagy átszervezések idején rokkantnyugdíjas lettem. Rokkantnyugdíjasként egy évig egy német cégnek dolgoztam idegenforgalmi területen. Aztán régi ismerősökkel, kollégákkal összedugtuk a fejünket, és 1991-ben megalapítottuk a nyugat-dunántúli régió egyik meghatározó vagyonvédelmi vállalkozását, a Vasi Nyugalom Kft-t. Megjegyzem, nem állt messze tőlem az üzleti világ, hiszen az Akadémián is foglalkoztam vezetéselmélettel és gyakorlattal, sőt, erről tudományos dolgozatot is írtam. 2000-ben úgy éreztem megérett az idő arra, hogy saját céget alapítsak, s ekkor jött létre a Csatár Kft, amely szinte a semmiből nőtte ki magát úgy, hogy jelenlegi éves árbevétele meghaladja az egymilliárd forintot. A szombathelyi központú társaság több lábon áll, a vagyonvédelem mellett a Dunántúlra kiterjedő elektronikai hulladékhasznosító hálózatot hoztunk létre megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával, de erősítjük a takarítási-karbantartási ágazatunkat is. A határőrséggel meglévő, és az évek során tovább erősödő kapcsolat - mely baráti, emberi, szakmai és üzleti területen egyre szélesebbé vált – eredményeként több elismerésben is részesültem, így 2003-ban ezredessé léptettek elő.

Mint megtudom, civil jellegű elismerésekben sem szűkölködik, hiszen rendelkezik a Vas megyei önkormányzat közbiztonsági plakettjével, a Nemzetközi Birkózó Szövetség arany lovagkeresztjével, Vas Megye és Szombathely Város Sportjáért kitüntető plakettel is. Vállalkozásán keresztül komoly szponzori, szociális támogatói szerepet is vállal, főként a kultúra, a sport területén, de az oktatásban és az egyháznál is. Munkájához biztosított a nyugodt, kiegyensúlyozott családi háttér, otthonosan, kényelmesen berendezett lakása pedig kiválóan alkalmas pihenésre, feltöltődésre. Lánya Ausztriában él családjával, de szombathelyi vállalkozását is irányítja. Ha van szabadideje, lefoglalja két unokája. Szeret utazni, megismerni más tájakat, népeket, kultúrákat, s ugyanez mondható el feleségéről is.

Heinisch Zoltán szereti és értékeli a szépet. Otthonában járva sajátos légkört találunk. Nem tudjuk kastélyba, vagy egy múzeumba léptünk. Bár ez ellen a házigazda hevesen tiltakozik. Ő nem régi tárgyakkal veszi magát körül, hanem inkább szép tárgyakkal, amelyek közt van régi és modern egyaránt. A házigazda dolgozószobájában azonban teljesen megelevenedik hobbija, szenvedélye. Ugyan több mindent gyűjtött, de igazi szenvedélye a numizmatika. Pedig csak néhány éve lett rabja az érmegyűjtésnek. Sokkal korábban, már az 1970-as években kezdte a bélyeggyűjtést.

- Szépek, vonzóak voltak az akkori magyar bélyegek, igyekeztem minél többhöz hozzájutni, majd gyűjteményemet folyamatosan gyarapítani. Olyannyira, hogy jelenleg az 1871 óta kiadott magyar bélyegek 99 százaléka már a birtokomban van. Nemcsak a standard bélyegekkel rendelkezem, hanem sok kuriózummal, ritkasággal is – mondja cinkos mosollyal, s rá is mutat egy kollekcióra. – Vannak régi próbanyomataim, és a megszállások időszakának bélyegei is, valamint néhány különleges sor is.
                                                    * * *
A házigazda igazi szenvedélye azonban a numizmatika, amely komoly felkészültséget is igényel. Mint mondja: bármihez kezdünk, azt profi módon tegyük. Bújta hát a történelmi könyveket, lexikonokat, szakirodalmat, megismerkedett a magyar királyok, uralkodók életével, történelmi korokkal, művészeti irányokkal. Létrehozta saját szakkönyvtárát, mi több, a magyar uralkodókról egy, az oktatásban is jól hasznosítható számítógépes bemutatót is készített, a korok közti jobb eligazodását segítve. Szabadideje nagy részét érméinek tanulmányozására, rendszerezésére, elhelyezésére, internetes kutakodásra fordítja.

A dolgozószobájában mindennek jól látható jelei vannak. Érmék, különféle sorozatok a vitrinekben, dobozokban elhelyezve, de jut belőlük egyéb helyekre is. Tekintélyes a gyűjtemény.

- Napjainkra már elértem, hogy nincs tudomásom olyan érméről, amely a magyar forintból nincs meg nekem. Az első célkitűzésem az volt, hogy minden magyar uralkodótól legyen valamilyen pénzem. Jelenleg két-három uralkodó kivételével mindegyiktől van már valamilyen érmém. Van dénárom Szent Istvántól, Pétertől, Aba Sámueltől kezdve a magyar történelmen át valamennyi uralkodótól. Mini gyűjteményt szedtem össze a XIX és XX. század nagy uralkodói által kiadott érmékből, szép kollekcióm van római pénzekből, de a perzsa, a görög érméim is szépek. Olyan érmém is van, amelyből csak néhány létezik a világon, és ezeket nyilván is tartják. Gyűjtöm és albumban őrzöm a "Világ Pénzei" sorozat újabb és újabb darabjait is, és nem hagyhattam ki az eurókat sem.

Sorolja a királyokat és pénzeiket. Fejből mondja, melyik érmének mi a jellegzetessége, mi a szépsége, különlegessége. A nyugalmazott határőr ezredesnek nem a fegyverek, hanem a pénz körül forog az élete. Az üzleti és a magánéletben egyaránt.

                                                                                                                           

 
Publikálta
null
Helyilap
Kistérségek
Területfejlesztési Önkormányzati Társulások
Tudósító
Választókerület(ek)
Vállalkozások