Évekig jártam ausztriai bevásárlóközpontokba, s mindig
ámulattal figyeltem, hogy a fogyasztói árak mintha lefagytak volna. Miközben
idehaza mást sem lehetett hallani, minthogy ilyen-olyan okból emelni kell az
árakat, odakint mintha nem létezett volna az energiaárak és a bérköltségek
növekedése, a rossz termés, az aszály, az árvíz, a belvíz, mintha ott nem
összevissza tojtak volna a tyúkok, nem gyűrűzött volna be a világpiac hatása.
Bezzeg nálunk. Amint pár forintot nő a benzin ára, növekszik
az energiaköltség, már kiabálnak is a termelők, a szolgáltatók, hogy árat kell
emelni, mert nem bírják a terheket, s sajnos, kénytelenek azt a fogyasztókra
hárítani. Ha meleg a nyár, azért nincs elég termés, ha hűvös azért, ha süt a
nap azért, ha esik az eső, akkor pedig azért. S persze mindig minden
begyűrűzik, s végül a fogyasztói árakon csapódik le. Vajon a szomszédos
Ausztriában miért nem? Ott miért tudják megtenni, hogy a plusz terheket nem
hárítják rögtön a fogyasztókra?
Már vagy fél éve elviselhetetlen nyomás van a hazai
fogyasztókon. Legváltozatosabb ürügyekkel emelték a termelők, a szolgáltatók az
áraikat, növelték haszonkulcsukat az üzletek, vendéglátóhelyek. Az
alapmagyarázat általában a benzinár, az energiaárak növekedése, azok
begyűrűzése, kiegészítve azzal, hogy nem ad búzát a föld, nem tojnak a tyúkok,
nem tejelnek a tehenek, tejeljen hát a vásárló, a fogyasztó.
Csakhogy van egy furcsaság ebben a tipikusan magyaros
piacgazdaságban. Az ugyanis a piacgazdasági mozgásokból csak a növelést ismeri,
a csökkentést nem. Jó példa erre, amikor kitűnő volt a gabonatermés, még
véletlenül sem ment volna le a kenyér, a péksütemény ára, amikor húsz-harminc forinttal
csökkent az üzemanyagár, senki sem mondta, hogy most pedig csökkenti az árait,
a szolgáltatási költségeit, hiszen a korábbi árnövekedéshez hasonlóan ez is be
kellett, hogy gyűrűzzön. S persze, ha majd újból begyűrűzik az üzemanyag- és
energiaár-növekedés, majd szépen a korábbi magasan tartott árra teszik rá az
újabb áremelést. Arról már nem is beszélve, hogy azokra az árukészletekre is
rárakják a boltokban, vendéglátóhelyeken a megemelt árat, amit még jóval
olcsóbban szereztek be. Így könnyű!
Most éppen annak tapsikolunk, hogy bevonják a szegény
szerencsétlen egy- és kétforintosokat. Persze hivatalosan azzal etetik a
közvéleményt, hogy ez mekkora kiadás, de hát minden pénzverés, pénznyomás
ugyebár pénzbe kerül. A pénz hozza a pénzt. Arról persze nem szól a fáma, hogy
ennek áldozatai megint a fogyasztók lesznek. Ugyanis egészen biztosan úgy
fogják manipulálni a fogyasztói árakat, hogy azokat felfelé és ne lefelé
kelljen kerekíteni. Összességében pedig ez egy újabb hatalmas áremelési
hullámmal lesz egyenlő. Csak legyen,
aki észreveszi.
Publikálta null |
|
|
|
|
Helyilap
Kistérségek
Területfejlesztési Önkormányzati Társulások
Tudósító
Választókerület(ek)
Vállalkozások
|
|