Megdöbbentőek az adatok: Magyarországon évente több mint 8 ezer ember hal meg tüdőrákban. Az egyre ijesztőbb méreteket öltő betegségben világviszonylatban az első helyen állunk, ennek kialakulásában elsődleges szerepet játszó dohányzásban pedig dobogós hellyel „büszkélkedhetünk”. Dr. Prugberger Emil tüdőgyógyász szakorvossal, a Sárvári Tüdőgondozó és Tüdőszűrő vezető főorvosával, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság vezetőségi tagjával, annak Epidemiológiai és Gondozási Szekciójának elnökével beszélgettünk az immáron népbetegségnek számító tüdőrák kialakulásának okairól, a megelőzés fontosságáról és lehetőségeiről.  

- Mi az oka, hogy a harmadik évezred küszöbén a tüdőrák egyre elterjedtebb, lényegében népbetegségnek számít?
- Száz évvel ezelőtt a tüdőrák világszerte ritka betegségnek számított. Még a legszakavatottabb kórboncnokok sem találkoztak vele. 1854-ben Rokitansky, az egyik legnevesebb kórboncnok a tüdőrák rendkívül ritka előfordulását hangoztatta, s azt állította, hogy a tüdőben rosszindulatú daganat gyakorlatilag nem fordulhat elő. Ezt követően azonban egyre több tüdőrákot diagnosztizáltak. Elsősorban a fejlett országokban észlelték a megbetegedést. Mára a tüdőrák szakirodalma a világon könyvtárnyira duzzadt. A tüdőrák elleni szervezett, átfogó küzdelmet a betegség gyakori előfordulása, aggasztó mértékű növekedése teszi aktuálissá. Az ezzel kapcsolatos nemzetközi irányelvek azonban még mindig változnak. Magyarország különleges helyzetben van ezen a téren, mivel az ország a tüdőrákmorbilitás- és mortalitás tekintetében világelső, a dohányzás mértéke szempontjából pedig dobogós helyen áll. Amíg 1989-ben az Akadémiai Kiadó Ungár Imre tankönyve elrettentő példaként állította, hogy 1954 és 1982 között a mortalitás 13,7 százezrelékről 52,1 százezrelékre nőtt, addig ez a mérték 2006-ban már elérte a 183 százezreléket. Az 1955-ben regisztrált 1430 halálesettel szemben 2005-ben már 7571-en haltak meg tüdőrákban. Az új regisztrált betegek száma 1970-ben 2530 volt, 2005-ben pedig 6519. A mortalitás nagymértékben nőtt, méghozzá folyamatosan. Természetesen az előfordulást illetően vannak területi különbségek az országban. A reguláris szűrés hiányában pedig igen kicsi esélye van a korai felismerésnek, így a Korányi évkönyv adatai szerint 600-800 ember az egyetlen gyógyulási esélynek számító műtéttől esik el. 
- Milyen okok játszanak közre a tüdőrák előretörésében? Valóban a dohányzás az elsődleges kiváltó ok?
- A tüdőrák ijesztő mértékű elterjedésének mélyreható okai vannak. Bár az orvosi lehetőségek jelentősen fejlődtek, a tüdőrák halálozási adatai folyamatosan emelkednek. Magyarországon napjainkban nagyságrendekkel gyakoribb a primer hörgőrák, mint évtizedekkel ezelőtt. Akkor még a tuberkulózis volt a célkeresztben. Most már a tüdőrákkal kell súlyának megfelelően foglalkozni. Ugyan nem kifejezetten magyar jelenségről van szó, de Magyarország rendkívül rosszul áll ezen a téren. Az okok között elsődleges a dohányzás. A dohányzáskor négyezer olyan káros anyag jut a szervezetbe, amely valamilyen daganatot is okozhat. A másik ok a civilizációs ártalom, a levegőszennyezettség. Amíg a fejlett ipari országokban sikerült visszaszorítni a dohányzást, ezzel csökkentve a tüdőrák és az idült légúti megbetegedés előfordulását, addig Magyarországon évente több mint 20 milliárd szál cigaretta fogy. Nem véletlen, hogy itt a legmagasabb a tüdőrák mortalitása, s komoly veszélyt jelent a környezetszennyezés is. A tüdőrákosok 90 százaléka dohányzik, minimum 20 dohányévet tudhat maga mögött. Maga a nikotin gátolja a csillószőröknek a hatását. A dohányzás mindenféle daganat előfordulási esélyét növeli. Magyarországon évente több mint 8 ezer ember hal meg tüdőrákban. A sárvári térségben tavalyelőtt 23, tavaly pedig már 40 primer hörgőrákos beteget diagnosztizáltam, és egyre csökken a túlélők száma. 
- Mit lehetne tenni a megelőzés érdekében?
- A tüdőszűrés már az 1960-as évek elején egy tbc. elleni programként vált kötelezővé, ami jelentős vívmány volt hazánkban. Meg is lett az eredménye, lényegében felszámolódott a tuberkulózis. A szűrések során mellékleletként tüdőrákot is felfedeztek. Aztán ez a kötelező jellegű, átfogó szűrés megszűnt, mivel a tüdőrák felismerésére a protokollok szerint az ernyőfénykép-szűrés már nem igazán alkalmas. Nemzetközi irányelvek azt állítják, hogy az átfogó szűrés a tüdőrákra vonatkozón nem rentábilis, a szűrés a tüdőrák mortalitási, halálozási arányát nem csökkentette, azaz nincs megfelelő hatásfoka. Az irányelv azonban nem jelent tiltást, lehet saját nemzeti utat is járni. Ugyanakkor 600-800 embernél a szűrés életet menthet, mivel a panaszmentes időszakban történő korai felismerés lehetővé teszi az egyetlen gyógyulási esélyt nyújtó, sikeres műtéti beavatkozást. A panasszal jelentkezőknek már igen kicsi a túlélési esélye. Jelenleg azoknak van túlélési esélye, akiknek valamilyen okból végzett szűrés alkalmával diagnosztizálnak tüdőrákot. Miközben az államkasszába a dohánytermékek hivatalos forgalmazásából információim szerint 2005-ben 600 milliárd forint folyt be, 600-800 embernek az életét megmentő szűrésre sajnálják az évi 2-3 milliárdot. Az ernyőfénykép-szűrés ugyan nem indokolt a teljes lakosság körében, azonban nagyon is indokolt abban a rizikócsoportban, amelyiknek esélye van a tüdőrák kialakulására. Ez pedig a 40 év feletti, 20 dohányévvel bíró lakosság. A Magyar Tüdőgyógyász Kollégium véleménye is az, hogy ezt a rizikó csoportot igenis évente szűrni kellene. Napjainkban már több szűrési módszer is alkalmazható, ezek is használhatók lennének. Sokat kellene tenni a környezetszennyezés visszaszorításáért, a helyes táplálkozás tudatosításáért, de mindenekelőtt a dohányzás korlátozásáért. Szomorúan és megdöbbenéssel vettem tudomásul, hogy annak ellenére, hogy az egészségügyi költségvetésben félre volt téve a dohányzás megelőzési program számára egy jelentős összeg, abból az egészségügyi pénztár a dohányzás megelőzése céljából egyetlen fillért sem használt fel. Nyilvánvalóan olyan feltételeket szabott, amelyekkel ezt a pénzt nem lehetett felhasználni. 
- Önt úgy ismerik, mint a dohányzás elleni harc egyik zászlóvivőjét. Nem véletlenül jelent meg hozzászólása a Nemzeti Rákellenes Programhoz az Orvosi Hetilap 2006. évi 27. számában. Mi a lényege ennek a kritikus hangvételű írásnak?  
- Meggyőződésem, hogy a Nemzeti Rákellenes Program csak akkor lehet sikeres, ha a legnagyobb mortalitással járó tüdőrákos betegcsoport halálozási arányát a program hatásosan tudja csökkenteni. Jelenleg a tüdőráknak sem a primer, sem a szekunder megelőzése nem megoldott. Nem áll rendelkezésre a tüdőrák korai felismerésére biztos és hatékony szűrési módszer. Bár a program leírja, hogy a daganatos összhalálozás 25-30 százalékában a dohányzás kóroki tényezőként szerepel, Nemzeti Dohányzásellenes Program azonban részletes és meghatározott ütemtervvel nem szerepel a Nemzeti Rákellenes Programban. Ha a tüdőrákot vissza szeretnénk szorítani, akkor igen komolyan fel kellene lépni a dohányzás ellen, megfelelő jogszabályokkal és minél korábbi életkorban megkezdett hatékony propagandával. Ha egy reklámkampányban népszerű, közismert, erősen dohányzó személyiségek szerepeltetésével próbálnak leszoktatni a dohányzásról, az – főként a fiatalok körében – ellenhatást is kiválthat. A rizikó csoportba tartozókat pedig a korai felismerés érdekében évente szűrni kellene. 

(Képünkön a tüdőgyógyász szakorvos munka közben.)

Publikálta null
		Helyilap Szombathely Online Kistérségek Szombathelyi Kistérség Területfejlesztési Önkormányzati Társulások Szombathely Megyei Jogú Város és Kistérsége Területfejlesztési Társulása Tudósító Lendvai Emil Takács Gábor Választókerület(ek) Vas Megye 01. számú Országos Egyéni Választókerület Vas Megye 02. számú Országos Egyéni Választókerület Vállalkozások H&H Pénzügyi-Hitel-Díjbeszedés-Betétügylet Közvetítő Iroda