Sorra rendezik a szalagavató ünnepségeket a felelőtlen,
elfogult emberek által „halálra ítélt” szombathelyi Agora-Művelődési és
Sportházban. A város nagy múltú, országos hírű gimnáziumának szalagfeltűző
ünnepsége volt a legutóbbi a sorban.
A színházépítés miatt lebontásra ítélt Agora-Művelődési és
Sportházban 1972 elején tartotta az első szalagavatót az azóta megszűnt Entzbruder Dezső Gimnázium. Sok víz lefolyt
az elmúlt évtizedekben a Gyöngyös patakon, számtalan középiskola követte a
példát, s a „sportházas” szalagavatóknak nem szűnt meg a varázsa. Szombathely
nagy múltú, országosan is előkelő helyen jegyzett gimnáziuma, a Nagy Lajos,
pénteken este tartotta szalagavató ünnepségét. Az alkalomhoz méltóan
feldíszített helyszín ezúttal is megtelt a végzős diákokkal, tanáraikkal,
családtagokkal, hozzátartozókkal, barátokkal.
Előbb felolvasták dr. Ipkovich György polgármester köszöntő
szavait, majd három osztály csaknem száz végzőse hallgatta meghatottan Rozmán
Gyula igazgató gondolatait, aki humoros felhanggal emlékezett vissza a diákok
négyévi közös élményeire. Ezt követően az osztályfőnökök – dr. Vigné Csordás
Rita, Bartha Gábor és Pataki Ágnes - feltűzték a szalagot a fiúk és lányok
(pardon, fiatalemberek és hölgyek) zakójára. Miközben a narrátor bemondta a
12/a, 12/b, 12/c osztály végzőseinek neveit, a teremben sorra csattant fel a
taps és hangzott fel az örömkiáltás. Ja kérem, mindennek meg kell adni a
módját!
Mielőtt sor került volna a búcsúzó osztályok szokásos
műsorára, a fiúk az anyukáknak, a lányok az apukáknak nyújtottak át egy-egy
szál virágot köszönetük, hálájuk jeleként. Volt is büszkeség, volt is
meghatottság a szülők szemében. A műsorok szellemesek, frappánsak és ötlet
dúsak voltak, nehéz lehetett volna pontozni, hogy melyik osztály alakított legnagyobbat.
Az „bések” produkciója mellett nagy sikert aratott az „asok” lánynak öltözött
fiúinak táncbemutatója, ahogy a „cések” tanáraikról szóló paródiája is. A
nézőtéren a legtöbben a helyükön is maradtak a produkciók végéig. Szép gesztus
volt, hogy az osztályfőnököket minden tanuló külön-külön köszöntötte, köszönte
meg a négy év okítását, törődését.
Megtelt a táncparkett, amikor a lányok az apukákat, a fiúk
az anyukákat kérték fel a nyitótáncra. Régi, de a mai korosztály számára is
ismert slágerekre ropták a táncot a szülő-gyermek párosok, ki sutábban, ki
táncversenyre beillő módon. A végzősök még táncórákat is vettek a helytállás
érdekében, ami bizonyára néhány szülőre is ráfért volna. Aztán szóltak a
jobbnál jobb „nóták”, igazi báli forgatag alakult ki.
Az „NLG 2004-2008”
feliratú szalagot viselő diákok pedig immáron nyíltan megengedhettek maguknak –
óvatos becsléssel - egy-egy korsó sört vagy egy-két deci bort. Igazi fiatalos,
jó hangulatban ünnepeltek, ami persze „záróra” után is folytatódott, csak éppen
a helyszín változott. Lehet, hogy az egyik utolsó szalagavató volt ez az
eredeti néven Művelődési és Sportházban, ami örökre bevésődik az intézmény
történetébe, no és természetesen a résztvevők emlékeibe is.
Publikálta null |
|
|
|
|
Helyilap
Kistérségek
Területfejlesztési Önkormányzati Társulások
Tudósító
Választókerület(ek)
Vállalkozások
|
|