Németh Ernő tejipari szakmérnök azon kevesek közül való, akik „túlélve” az elmúlt két évtized változásait, a hazai tejipar meghatározó szakemberei közé tartoznak.

1949-ben Páliban született, és édesapja ösztönzésére 1963-ban a Csermajori Tejipari Technikumban kezdte meg középiskolai tanulmányait, amelyet 1967-ben fejezett be. Az utolsó technikusi osztály komoly elméleti és gyakorlati tudásanyaggal jött ki az almamáterből.

- Annak idején még kötelező technikusi gyakornoki időt kellett az érettségi után tenni, így kerültem erre az időszakra a Baranya Megyei Tejipari Vállalat bácsbokodi üzemébe. A szakmai pályafutásom lényegében 1968-ban a répcelaki sajtgyárban indult, ahol MEOS-ként alkalmaztak, és Takó Laci bácsitól, valamint kollégáimtól kiváló szakmai indíttatást kaptam. Aztán következett a tejkísérleti intézet, ahol pedig az innovációs munkába vettem részt dr. Babella György irányításával – emlékezik a kiváló szakember, aki a csornai tejporgyárba 1981-be került termelési igazgatóként. Itt sovány és zsíros tejport állítottak elő, valamint megkezdődött az üzem sorsát több évtizeden keresztül kedvezően befolyásoló, tejfehérje koncentrátum-porok gyártása félüzemi méretben. Az eljárás a világon először Csornán volt alkalmazva, a tejkísérleti intézet szabadalma alapján.

Az 1980-as évek közepétől az üzem tevékenységi köre folyamatosan bővült, az UHT féltartós és tartós tejek, a vaj és vajkrém, valamint a különböző sajtkrémek gyártásával. Az 1989-es beruházásnak köszönhetően egy nagykapacitású fehérje üzem kezdte meg a termelést. A jelenlegi termékkör az 1990-es évek végére alakult ki. Ebben már üzemigazgatóként vállalt szerepet Németh Ernő.

- A fejlesztéseket az tette lehetővé és szükségessé, hogy a Rábaközben mindig is nagy volt a tejsűrűség, a termelők nagy volumenű és kiváló minőségű tejet termeltek. A megtermelt tej mennyisége jóval meghaladta a feldolgozó kapacitást – idézi fel a múltat az üzemigazgató. - Az 1980-as években komoly fellendülést élt meg a magyar tejágazat, így a csornai üzem is. Aztán 1989-ben önállósodtak a vállalatok, mindenki gyártott mindent, elaprózódott a termelés, később ez több üzem bezárásához vezetett. 1991-ben pedig megérkeztek a multik privatizálni, és bérmunkát végeztetni. Az egykori csornai tejporgyár is többszöri tulajdonosváltást ért meg, jelenleg a Sole-MiZo Zrt. keretén belül működik.

Németh Ernő miközben a tulajdonviszonyok alakulását taglalja, kis kitérőként elmondja, hogy az egyébként nehéz és mozgalmas időszakok közül is legnehezebb az a folyamat volt, ahogyan a MiZo Baranyatej Rt. fizetésképtelenné vált, a bíróság pedig kimondta a cég felszámolását. Mégis a felszámolás 2-2,5 éve volt az az időszak, amikor biztonságban, viszonylag nyugodt körülmények között lehetett dolgozni, amit dr. Varga Jenő, és Somogyi Ferenc felszámoló-biztosok garantáltak.

Aztán arról is szó esett, hogyan látja a magyar tejágazat jelenlegi helyzetét.

- Kicsit visszalapoznék a történelembe. Az 1972-es kormányprogram meghirdette a tejfogyasztás növelését. A cél az volt, hogy a fogyasztás folyadék alapon számolva érje el a 200 l/fő/éves szintet. Ehhez akkor nem állt rendelkezésre a megfelelő nyerstej mennyiség, ezért importálták Holstein Friz teheneket és kialakultak a korszerű tejtermelő telepek. A csornai tejporgyár is több tejporgyárral együtt ebben az időszakban épült, biztosítva a tejtöbblet tartós termékké való feldolgozását. A tejtermelés az 1980-as évek végére jól fel is futott, elérte az éves 2,7 milliárd litert, a fogyasztás pedig 200 l/fő/éves mennyiséget. A felesleges tejet feldolgozott termékek formájában exportálta az ipar. A tröszti időszakban jól működött, jól szervezett volt az iparág, nagyrészt megvalósult a szakosodás is. Lehet, hogy ésszerűbb lett volna meghagyni a trösztöt, és nem a vállalatokat, hanem az üzemeket kellett volna önállósítani, ami egy teljesen más lehetőségeket biztosított volna.

Nem tett jót az iparágnak az sem, amikor az 1990-es évek elején megjelentek az  úgynevezett sikerigazgatók-, vezérigazgatók a vállalatok élén, akiket túlságosan nem érdekelt, hogy hosszú távon mi lesz az általuk irányított üzemekkel, többnyire a rövidtávú érdekeiket helyezték előtérbe. A legtöbbjüknek már a nevét sem tudjuk.

A rendszerváltozás utáni időszakban a mezőgazdaságban lezajló kedvezőtlen folyamatok miatt csökkent a tehénállomány és tejtermelés is. A kilencvenes évek közepétől érződött ismét növekedés, de 2003 óta sajnos ismét a termelés jelentős csökkenése állapítható meg. Ettől az időponttól megszűntek a támogatások, ami a versenyképességet jelentősen rontotta bel-és a külpiacon egyaránt. Magyarország nemzeti tejkvótája közel 2 milliárd liter tej éves megtermelésére ad lehetőséget, ma 1,3-1,4 milliárd liter megtermelésénél tartunk, ebből mintegy 400 millió liter tej feldolgozatlan formában exportálásra kerül. A Magyarországon lévő tejüzemek részére körülbelül egymilliárd liter tej áll rendelkezésre feldolgozásra. Tehát az alapanyaghelyzetet illetően a jelenlegi állapot még az 1990-es évek elején tapasztaltaknál is súlyosabb. Ha sürgősen nem lesznek olyan intézkedések, amelyek a tejtermelésre ösztönöznek, az beláthatatlan következményekkel fog járni a hazai feldolgozásra nézve. Az üzletek polcaira ugyanakkor már 30-40 százalékban import áru kerül.

Amikor a rövidesen várható nyugdíjba vonulás szóba kerül, a „szakma öreg motorosának” az egyik szeme sír, a másik nevet. Mind mondja, a közelmúltban volt a negyven éves érettségi találkozójuk, amely jól tükrözte vissza az iparágban lezajlott folyamatok hatását, az emberi sorsok alakulását. Az osztálytársak közül csak néhány mondta magáról, hogy szerencsésen alakult az élete, elégedett a sorsával, helyzetével. A többség sértett, sérült ember, akik elhagyták - vagy elhagyatták velük - a szakmát, sajnos ennek a generációnak a tudására, szakmai tapasztalatára nem tartanak igényt. Így ebben a szakmában is sok kiváló szakember került parkoló pályára, vagy rokkant nyugdíjasként tengeti életét. Manapság a tejipari végzettséggel rendelkezők kénytelenek más pálya felé orientálódni. Ami öröm, hogy Csornán sikerült olyan kiváló szakmai stábot kialakítani és megtartani, amely mindig képes volt a mindenkori feladatok megoldására, a kialakult helyzethez való alkalmazkodásra. Nehéz pillanat lesz tőlük elválni. Csak elismerés és a köszönet hangján lehet szólni tudásukról és hozzáállásukról. Bátran ki lehet jelenteni, hogy itt megvalósulni látszik a tulajdonosi akarat és az alkalmazotti érdek összhangja.

Németh Ernő szerényen nyilatkozik személyes sikereiről, amelyek közül azért kiemeli, hogy irányítása alatt több tízezer tonna termék került exportálásra a világ különböző országaiba. Két szabadalomnak is résztulajdonosa, az egyiket – eljárás és berendezés tejfehérje koncentrátumok UHT hőkezelésére – kollegájával Szalay Istvánnal, a másikat, a vajmarin gyártását Hidvégi Máté biokémikus professzorral kísérletezte ki. A legnagyobb siker azonban az, hogy az üzem működik, és reményei szerint a leendő új beruházások a működését hosszútávra megalapozzák, stabilizálják.

Ami pedig a szenvedélyeit illeti szereti a focit, mi több elnöke és szakosztályvezetője is volt a csornai futballklubnak, a horgászatot pedig immáron két fiú unokájával együtt műveli, akik szinte teljes egészében kitöltik a nagypapa szabadidejét.

Publikálta null
		Helyilap Szombathely Online Kistérségek Szombathelyi Kistérség Területfejlesztési Önkormányzati Társulások Szombathely Megyei Jogú Város és Kistérsége Területfejlesztési Társulása Tudósító Lendvai Emil Takács Gábor Választókerület(ek) Vas Megye 01. számú Országos Egyéni Választókerület Vas Megye 02. számú Országos Egyéni Választókerület Vállalkozások H&H Pénzügyi-Hitel-Díjbeszedés-Betétügylet Közvetítő Iroda