A globális gazdasági-pénzügyi válság komoly hatással volt a világ országainak gazdaságára, különösen érzékenyen érintve azokat, amelyek gazdasága addig is gyenge lábakon állt. A világválság a több sebtől vérző magyar gazdaságot övön aluli ütésként érte, az átlagosnál is jobban sújtja.

A legtöbb ország válságkezelő programokat dogozott ki, elkerülhetetlen lett az állami beavatkozás, a bankszektorba jelentős mértékű tőkeinjekciót nyomtak. Az előzményekről, a jelenlegi helyzetről, és a jövőről készült az az alapos, átfogó elemzés, amelyet a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Vas megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége által a közelmúltban szervezett gazdasági kerekasztal-beszélgetésen dr. Parragh László, a kamara elnöke ismertetett, és a jelenlévő gazdasági szakemberek vitattak meg. 

A válság elmélyülésében nagy szerep jutott a rendszerváltás utáni totális liberalizmusnak a társadalomszervezésben, a gazdaságban, az Európai Uniós csatlakozásban, a privatizációban,  a kamaraszervezésben egyaránt. Úgy is fogalmazhatunk: nem fejeztük be a rendszerváltást, legalábbis a strukturális átalakításban. Szlovákia kitűnő példája, hogyan működhet hatékonyan az úgynevezett államkapitalista modell, amely a nemzeti érdekeket helyezi előtérbe. A válság oka lényegében kettős:

-         Elmaradt a „rendszerváltás befejezése”, a gazdaság körüli struktúrák átalakítása

-         Az amerikai pénzügyi válság pénzpiaci bizalmi válságot okozott

                                         A jelenlegi helyzet

A gazdasági-pénzügyi válság eredménye lett:

-         Bizalom és likviditáshiány

-         A hitelezés lassúlása, leállása, drágulása

-         A vállalati és lakossági bizalom csökkenése

-         Piaci zavarok, kereslet visszaesés, kapacitás felesleg, recesszió, különösen az építőiparban és az autóiparban, de az idegenforgalomban is

-         A „nem létező” pénz  eltűnése a piacról (ez nagyjából 30 ezer milliárd USA dollárra rúg)

-         A kiszolgáltatott országok kockázata drámaian megnőtt

-         Elégtelen és gyengén működik a nemzetközi intézményrendszer

Magyarország válaszai a válságra:

-         Költségvetési tervek módosítása

-         A költségvetés kiadási oldalának szigorítása, kiadások befagyasztása

-         Az újraelosztás szintjének a befagyasztása

-         Hitelfelvétel

-         Alapkamat-emelés

-         Európai Uniós források átcsoportosításának és a hozzájutás feltételrendszerének egyszerűsítése, ígéret szintjén

-         Munkahelyteremtő- és megőrző pályázatok terve

-         Társadalmi párbeszéd felerősítése

Az ország 25 milliárd dollár hitelt vett fel, ami óriási összeg. Mindehhez jelentős alapkamat csökkentés járult. A teljes egészségügyi ellátó rendszerre kevesebbet költünk, mint a költségvetés 1700-1800 milliárdos finanszírozására. A válságkezelés valós és látszatintézkedései egyelőre keverednek. Nem vagyunk közelebb az IMF kritériumokhoz, mint két évvel ezelőtt. Az egy főre jutó vásárlóerő prioritás nemzetközi összehasonlítása is  azt mutatja, hogy Magyarország az elmúlt öt évben nem közeledett, hanem inkább távolodott az unió gazdaságától. Bár 2007-ben 360 milliárd forint adóbevétel többlet keletkezett, ez a pénz el is folyt, ugyanakkor a kiadásokat 178 milliárd forinttal túllépték. Az összes hozzáadott érték felét az első száz vállalat termeli meg. Az országban továbbra is meghatározó a mikro-foglalkoztatottak aránya. Komoly problémát jelent a gazdaságélénkítés szempontjából a kutatás-fejlesztés alacsony szintje, amely az egyik kitörési pont lehetne. Magyarországon hivatalosan 1,2 millió vállalkozás működik, ebből 400-800 azok száma, amelyek önálló kutatás-fejlesztéssel foglalkoznak. 

Annak érdekében, hogy a politika figyelembe vegye a közgazdasági racionalitásokat, a kereskedelmi és iparkamara a társszervezettekkel együtt Reformszövetség létrehozását kezdeményezte.

                                         A kitörési lehetőségek

A két legfontosabb növekedési korlátot meg kell szüntetni:

-         Át kellene csoportosítani az uniós pénzeket

-         Mindenképpen érdemi, szerkezeti reformokra lenne szükség.

Jelentősen csökkenteni kell a bürokráciát, a hatósági ellenőrzéseknek nem pénzbehajtó szerepűnek kellene lennie.

A válsághelyzetből történő kitöréshez elengedhetetlen:

-         A nagy elosztó rendszerek reformja

-         Közteherviselési reform, a gazdasági szereplők terheinek csökkentése

-         Érdemi párbeszéd és együttműködés a társadalomban és a politikai pártok között.

A kitörés erőforrásai:

-         Érdemi kiadáscsökkentés

-         Uniós források

-         A feketegazdaság kifehérítése

-         A korrupció visszaszorítása

-         A szociális juttatások igénybevételének szigorítása

-         A gazdaságpolitika hitelességének erősítése

Valós akarat esetén 2009-ben végigvihetők a reformok, és hatásuk 2010-ben már érezhető lesz. Két év alatt tartós növekedési pálya érhető el.

                           Nyugat-Dunántúl érzékenyebben reagál

A gazdasági-pénzügyi válság az iparilag egyik legfejlettebb, elsősorban az autóiparra alapozó   nyugat-dunántúli régiót érzékenyebben érinti, mint az ország más, gazdaságilag fejletlenebb régióit. A jelentős mértékben külföldi érdekeltségű cégek komoly létszámleépítésre kényszerültek a megrendelések, a gyártókapacitás visszaesése miatt. Jobb esetben kényszerszabadságolással, rövidített munkahéttel válaszoltak a felmerült gondokra, ezzel mintegy megtartva a válság lecsillapodása utánra a rendelkezésre álló munkaerőt. Különösen megérzi a válságot Vas megye, ahol az országos átlagnál is nagyobb az autóipari bérmunka, beszállítás aránya. A munkanélküliek száma Vasban az elmúlt három hónapban ugrásszerűen és aggasztóan megnőtt, s a regisztrált álláskeresők száma a 10 ezret is meghaladja. Decemberhez képest 18 százalékos a növekedés. Ezt a tendencia pedig az előrejelzések szerint az első félévben folytatódni fog. Ez a válság elhúzódását sejteti.       

                               Ahogy a gazdasági szakemberek látják

Dr. Kondor János:

-         Mint kiderült, a világban 30 ezer milliárd dollár tőke hiányzik a pénzpiacról, ebből 5 ezer milliárd a nyugdíjalapokból tűnt el. Az USA GDP-jének 40 százalékát a pénzügyi szektor termelte meg, ami lényegesen le fog csökkenni. Az autóipari termelés 20-60 százalékban esett vissza, de az építőiparban is hasonló a helyzet. Ez pedig nálunk is igen komoly gondokat okoz. Az egypólusú világ várhatóan meg fog szűnni. A hazai kiút keresésébe a politika mellett a gazdaság, a társadalom szereplőit is be kellene vonni. Az országos gazdasági és szociális tanácsnak még nincsenek meg a regionális bázisai, de a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége már dolgozik rajta.

Dr. Németh István:

-         A politikai erőknek össze kellene fogni, hiszen szükség lenne a politikai megegyezésre. Ezt azonban a közelgő választások veszélyeztetik. Minél jobban segíteni kellene a nagyvállalatokat a hatékonyabb termelés érdekében. Van-e egyáltalán esély arra, hogy az egyes régiókat nem diszkriminatív módon támogatják, ahogy ezt eddig Nyugat-Dunántúl vonatkozásában tették?

Fekete Lajos:

-         Vas megye ipari termelésének 52 százalékát a 10 legnagyobb vállalat adja. Ezek most óriási termeléscsökkenést regisztrálhatnak, amely magában hordja a GDP jelentős csökkenését is. Ennek ellensúlyozására kellene a kormányzatnak felkészülnie.

Szücs Gábor:

-         Amíg a politika szavazatgyűjtő elven működik, nem lehet beható változást várni. Meg kellene gátolni a pályázati rendszerben is fellelhető korrupciót.

Danka Lajos:

-         A közbeszerzés egy szabad rablás. A közbeszerzési törvényből pedig hiányzik a közcélúság. Nyugat-Dunántúlon az oktatásnak, kutatásnak kellene lennie az egyik kitörési pontnak, de ha itt el lesznek nyomva az egyetemek, akkor ez lehetetlenné válik. A MÁV reformja totálisan ellentétesen megy végbe, mint Nyugat-Európában. Nincs megteremtve a finanszírozási rendszer, amire szükség lenne, mert az állam milliárdokat pumpál a vasútba. Nincsenek rendezve a tulajdonviszonyok sem.

Kovács Vince:

-         A nyugat-dunántúli második helyen állt a régiók sorában. A nagy multik betelepülése itt kezdődött, de a válság nagy gondokat is okozott, főként mert elsősorban autóipari beszállító cégek jöttek itt létre.

A vasi kamara székházában kibővített elnökségi ülés kiegészítő rendezvényeként a foglalkoztatási helyzetről tartott előadást Kovács Péter, a Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ főigazgató-helyettese, aki egyebek nem hivatalos véleményként kifejtette:

- A monetáris politika az 1990-es évek elejére kipukkadt. A gazdasági válság nemcsak új gazdaságpolitikai filozófiát eredményez, de a jövőre nézve egészen biztosan megváltoztatja a gazdaság szerkezetét, máshol lesznek a súlypontok a világpiacon és a hazai piacon egyaránt. Kérdés, melyek lesznek ezek a prioritások? Sok cég már komolyan gondolkodik azon, mi lesz a válság után. A két fő szabályozó makroszinten a kamatszint és az infláció. A neoliberális gazdaságpolitikának véget kellett vetni. Ha igen nagy ára van az euró bevezetésének, akkor talán nem kellene sürgetni. A Magyar Nemzeti Bank nagy hibája, hogy eltörölte a forint alsó és felső határát, így hatalmas forintárfolyam-ingadozást idézett elő.

                                   Lúzer ország leszünk-e?

Bel- és külföldön egyaránt lúzer ország a megítélésünk. Öt éve Ausztriával, ma Szlovákiával hasonlítanak össze bennünket. Vajon öt év múlva még rosszabb lesz a helyzet? A beteges magyar gazdaság gyógyításához hosszú távú terápia szükséges, amely minden bizonnyal újabb „véráldozatokkal” jár. Ugyanakkor a válság esély is  a számunkra. A hatásos, eredményes változtatás esélye. S akkor talán lúzer országból nyertes országgá válhatunk.       

Publikálta null
		Helyilap Szombathely Online Kistérségek Szombathelyi Kistérség Területfejlesztési Önkormányzati Társulások Szombathely Megyei Jogú Város és Kistérsége Területfejlesztési Társulása Tudósító Lendvai Emil Takács Gábor Választókerület(ek) Vas Megye 01. számú Országos Egyéni Választókerület Vas Megye 02. számú Országos Egyéni Választókerület Vállalkozások H&H Pénzügyi-Hitel-Díjbeszedés-Betétügylet Közvetítő Iroda