„Azok a 60-as, 70-es évek" című kiállítás sorozata

keretében Éljen Május 1. címmel nyílt új fotókiállítás a szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtárban, mely a könyvtár

helytörténeti gyűjteményében található korabeli fényképekből ad válogatást.

Május 1. eredete a természeti népek ősvallásának idejére vezethető vissza.

Az ókorban a görögöknél „virágünnepeket" tartottak, a rómaiaknál a

termékenység istennőjének, Maia-nak ünnepét tartották e napokban. A

kereszténység, bár tűzzel-vassal irtotta a pogány szokásokat, az ősi,

évnegyedes ünnepekhez kapcsolódó hagyományokat nem tudta véglegesen

eltörölni. A szokás lényege, hogy május első napjának előestéjén, vagy hajnalán egy

legallyazott lombos fát, fenyőágat, vagy „zöldágat" állítanak fel a házak

elé, vagy kitűzik az ablakba, házra, majd a nap valamelyik időszakában a

fiatalok táncot, mulatságot rendeznek a májusfa körül. A nap végén pedig

„kitáncolják" a májusfát.

Magyarországon szintén ismerik ezt a tavaszünnepet. Nálunk leginkább

nemzetiségi környezetben a májusfaállítás szokása él. A székelyeknél

hajnalfa, Jakabfa, Jakabág néven, a szláv-német nyelvterületen májusfa,

májfa néven ismerik. Anyaga legtöbb esetben nyírfa, amelynek a néphit

szerint gonoszűző jellege van. A legények a felállított májusfákat feldíszítették a lányoktól kapott színes szalagokkal, kendőkkel, papírdíszekkel. Felállítás után hajnalig őrizték a

lányos ház előtt, hogy el ne lopják. Reggel a lányok gyönyörködtek a fában,

és azt nézték, hogy melyik ház előtt áll a legmagasabb. A májusfaállítás

tehát nemcsak kollektív tavaszünnep, hanem szerelmi szimbólum is. A legény

ezzel tett vallomást, s ha viszonzásra talált, a fa „kitáncolásakor" a lány

neki ajándékozta a fára kötött kendőket.

Bár az idők folyamán sem az egyházi, sem a világi hatalmak nem nézték jó

szemmel az ünnep megtartását, különösen akkor kezdték üldözni e nap

hagyományos módon való megünneplését, amikor a nemzetközi munkásmozgalom a

világ munkásainak  ünnepévé nyilvánította. Párizsban, 1889-ben, a II.

Internacionálé alakuló kongresszusán határozták el, hogy a munkásság egy

nagy nemzetközi tüntetésen, egyidejűleg minden országban és városban

követelje a nyolc órás munkanap bevezetését. A tüntetés napját 1890. május 1-re

tűzték ki, emlékezve az 1886-os chicagói május 1-i véres eseményekre. Így

lett a legszebb tavaszi ünnep a munkásság világünnepe. E világméretű

megmozdulás óta ünneplik meg május elsejét a munkások mindenütt a világon,

így Szombathelyen is.

Az első világháború éveiben Szombathelyen szüneteltek a felvonulások, csak

1917-től ünnepelték meg újból május elsejét. Az első szabad május elsejét

1919-ben ünnepelte a szombathelyi proletárság. Már kora reggel zenekarok

járták a várost, friss szellő lobogtatta a zászlókat, hajlítgatta a

májusfát. A Batthyány téren hét órakor volt a gyülekező, ahonnan nyolc

órakor indult el a sokaság a főtérre, ahol diadalív állt Marx, Engels,

Petőfi képeivel. Elől feldíszített kerékpárokon munkások haladtak, majd őket

két teherautó követte megrakodva vidám proletárgyerekekkel. A főtérről a

vasútállomásra mentek, miközben a felvonulókhoz csatlakozott a környező

falvak parasztsága is. 20-22 ezer ember vett részt a felvonuláson. A

városligeti sportpályán népgyűlés volt, ahol szónokok buzdították az

embereket a szocialista haza védelmére. Délután a parkokban emberek ezrei

szórakoztak: a KIOSZK-nál az ifjúmunkások adtak műsort, olcsón

cigánypecsenyét, kolbászt, zsemlét lehetett vásárolni, szólt a zene és

táncoltak a fiatalok.

A Hothy-korszakban május elsején tilos volt az utcán felvonulni, gyűléseket

tartani. A baloldali érzelmű munkásokat már az ünnep előtt összeszedték, és

börtönbe csukták azokat, akik vörös szegfűvel a gomblyukukban jelentek meg az

utcán. 2-3 munkásnál több együtt már nem mehetett, mert az már tüntetésnek

minősült. A hivatalos sajtó az ünnep előtt azzal ijesztgette a lakosságot,

hogy a kommunisták véres május elsejét akarnak, és a hatóság azért nem

engedélyezi a felvonulást, hogy megakadályozzák a vérengzést. A jobboldali

szociáldemokratáknak néha-néha megengedték, hogy május elsejét majálissá

változtassák, de ezeken is tilos volt beszélni az ünnep jelentőségéről.

Ismét szabadon csak 1945-ben ünnepelhetett Szombathely munkássága. Formai

megnyilvánulásai: májusfa, zöldág, mulatság, tánc, majális megmaradtak, de

az ünnep lényege forradalmi tartalommal telítődött.

Az Éljen Május 1. című kiállítás 2009. június 30-ig a könyvtár második emeleti olvasótermében tekinthető meg. (A felvétel nem a kiállítás anyagából való.)

Publikálta null
		Helyilap Szombathely Online Kistérségek Szombathelyi Kistérség Területfejlesztési Önkormányzati Társulások Szombathely Megyei Jogú Város és Kistérsége Területfejlesztési Társulása Tudósító Lendvai Emil Takács Gábor Választókerület(ek) Vas Megye 01. számú Országos Egyéni Választókerület Vas Megye 02. számú Országos Egyéni Választókerület Vállalkozások H&H Pénzügyi-Hitel-Díjbeszedés-Betétügylet Közvetítő Iroda