A magyar labdarúgó válogatott szombati fiaskójának kizárólag az agyonajnározott, érdemtelenül megfizetett, csatárellenes Erwin Koeman az oka. Akár kikerülünk a vébére, akár nem, meggyőződésem, hogy nincs szükségünk külföldi szövetségi kapitányra.
Szerencsére életem nagy része olyan időszakra esett, amikor a magyar labdarúgás, így a válogatott is sok örömöt okozott nekünk. Rendre ott voltunk a Vb-ken, az olimpiákon, Eb-ken, olimpiai bajnokságok mellett például a híres brazil válogatott 1966-os legyőzése öregbítette hírnevünket. KIZÁRÓLAG HAZAI JÁTÉKOSOKKAL, MAGYAR SZÖVETSÉGI KAPITÁNYOKKAL! S akkor még az aranycsapat idejéről nem is beszéltünk.
Felvetődik a kérdés, mennyire volt magyar a válogatottunk például a legutóbbi svédek elleni világbajnoki selejtezőn, amikor a kapitány holland, s a kezdő csapat minden tagja pedig külföldi klubban rúgja a labdát. Meg is lett az eredménye. Már az nonszensz volt, hogy egy fontos mérkőzésen, ahol nyerni kell(enne) a támadófutball ellenes, passzolgatós felfogású Erwin Koeman egyetlen vérbeli csatárt sem jelölt a kezdőbe, s később sem a támadókra alapozott, amiért eddig is sok kritika érte. Csak a szerencsének, s a csoport többi mérkőzése végeredményének alakulásának volt köszönhető a kapitány eddigi eredményessége is.
Nem lehet úgy győztes csapatot összeállítani, hogy ne a forma, a hozzáállás legyen az elsődleges, hanem az, hogy az adott játékos milyen világhírű csapatban focizik, akár formán kívül van, akár a kispadot koptatja, akár baj van a válogatottbeli hozzáállásával. Kiöregedett játékosok a pályán és a kispadon, míg idehaza megszakadhatnak a fiatalok, hozhatnak akár milyen jó formát, csak azért nem kerülhetnek a magyar válogatottba, mert a magyar bajnokságban fociznak. Régi tapasztalat, hogy sok nagy sztár együtt még nem alkot egy ütőképes, eredményes csapatot. Az pedig nonszensz, hogy van egy BL csoportkörös bajnokcsapatunk, amelyre egyáltalán nem alapoz a szövetségi kapitány, mert magyar.
Ahhoz, hogy egy edző, egy kapitány igazán el tudjon beszélgetni a játékosaival, pszichikai meggyőzést tudjon alkalmazni, bizony anyanyelvi szinten kell beszélnie a játékosok nyelvét, azt tolmácson keresztül nem lehet hatásosan megtenni. De hát nekünk kell a külföldi kapitány, a holland modell, bár az utánpótlásvonal kudarcai azt bizonyítják, hogy nem is olyan ideális az a holland iskola. Nem véletlen, hogy hazai magyar játékos nemigen férhet be Koeman csapatába, hiszen nincs folyamatos kapcsolatban a hazai labdarúgással, sleppje áttételes visszajelzései pedig csalókák. Persze a legjobb dolog sok pénzért csak kóstolgatni a munkát, és egész évben élni a világunkat. Kevesebb pénzért, elkötelezettebb hozzáállással ezt magyar szövetségi kapitánnyal is meg lehetne tenni. Ha az egyébként nagyon is verhető portugálok ellen nem változtat Koeman a taktikáján és a személetén, akkor bizony újabb elveszett illúzióval leszünk gazdagabbak.
Publikálta null |
|
|
|
|
Helyilap
Kistérségek
Területfejlesztési Önkormányzati Társulások
Tudósító
Választókerület(ek)
Vállalkozások
|
|