1973. március 4- én született. Általános iskolában rajztanára alig közepesre értékelte tehetségét. Érettségizett, esztergályos szakmával rendelkezik. A festészetet autodidakta módon tanulta és sajátította el.
1998 óta készít olyan színvonalú műveket, amelyeket bátran közszemlére bocsát. Szürrealista alkotónak, tapolcai Dalinak is nevezik- de ő elutasítja, nem szereti a beskatulyázást- jogosan.
Komoly, kimért, filozófikus és maximalista alkat, ugyanakkor nem áll tőle távol az extremitás, a meghökkentő helyzetek elgondolása és megvalósítása, ő a kihívások embere.
Kiállított több alkalommal lakóhelyén- Tapolcán, de Monostorapátiban, a Művészetek Völgyében, az Újpest Galériában és a fővárosi Rátkai Klubban is megcsodálhatták elgondolkodtató alkotásait.
Ő nem más, mint Szép Norbert festőművész, akivel május 20- án, a tapolcai Pelion Hotelben rendezett- Kolop József szobrászművésszel- közös kiállítás megnyitója után beszélgettem.
- Hogyan lett egy közepesen rajzoló diákból egy fantasztikus fantáziával megáldott festőművész?
- Akkoriban valóban nem sok jóval biztattak tanáraim, bár szerintem jól sikerült rajzok voltak. Aztán egy szép napon- már aktív dolgozóként- elkezdtem portrékat rajzolgatni. Badacsonyban, ahol akkoriban pultosként tevékenykedtem, összeismerkedtem egy szimpatikus emberrel. Mondanom sem kell, hogy portrékat rajzolt,- ő vezetett be ennek a műfajnak a rejtelmeibe.
Rövid korszaka volt ez életemnek, mert ezután festeni kezdtem. Máig is őrzöm szárnypróbálgató műveimet, 1998- tól viszont már eljutottam egy olyan szintre, hogy bátran és bárkinek megmutattam, hogy mit is alkottam. Csakúgy mint a költőnek, nekem is ihlet, ötlet kell ahhoz, hogy vászonra vigyem a megálmodott képet. Akkor azonban, legyen bármilyen napszak, rohanok és munkához látok. Így megy ez a mai napig.
- Úgy tudom, érzékenyen érint, ha beskatulyáznak!
- Minden ember egy önálló és egyedi személyiség, mindenki kapott a szüleitől egy családi és egy utónevet. Engem Szép Norbertnek hívnak, nem tartom túlságosan hízelgőnek, hogy tapolcai Salvador Dali vagyok. Sőt, az a tény sem fakaszt mosolyra, hogy szürrealista festőként írnak rólam különböző helyeken.
Hozzá kell tennem, hogy némelyik festményem valóban magában hordozza a szürrealizmus stílusjegyeit, és azt is el kell ismernem, hogy akkoriban óriási hatást gyakorolt rám a 17 esztendővel ezelőtt elhunyt spanyol festőművész- Dali is, hiszen az ő nyomai is felfedezhetők több alkotásomban... sőt bizonyos szinten elismerés, ha egy ilyen kiemelkedő nagysághoz hasonlítják az embert. Annál viszont színesebb egyéniség vagyok, minthogy ily' módon bekategorizáljanak.
- Valóban, hiszen végignézzük képeidet, több témából is merítesz.
- Álmok, víziók, háborús momentumok, terrortámadás, tájképek, szerelem, szex, szabadság és olykor ezek ötvözetei is visszaköszönnek a festményekről.
- Végignézve a kiállított anyagodat, megállapítottam, hogy műveidet nagyban befolyásolja a hangulatod. Milyen ember valójában Szép Norbert?
- Jól érezted. Hangulat- embernek tartom magam. Ezen kívül eszméletlen önzőnek és elviselhetetlennek is. Pl. amikor egy festményem nem úgy sikerül, ahogy elterveztem, sokáig hozzám sem lehet szólni. Alapjában nem tartozom a vidám természetű emberek közé, ugyanakkor introvertált sem vagyok, hiszen egy festő esetében elengedhetetlen az emberekkel való kontaktus és kapcsolattartás. Önző azért vagyok, mert magamnak festek elsősorban, és különösebben nem érdekelnek a mások által alkotott vélemények. Természetesen hazudnék, ha azt mondánám, hogy a dícsérő kritikák nem esnek jól, és nem hatnak rám pozitívan, vagy az építő jellegű hozzászólásokból nem lehet alkalmasint meríteni.
- Érdekesség, hogy alkotásaid nagyméretűek. Mi az oka?
- Vászon vásárlása után egyszerűen nincs lelkierőm elvágni őket. Szeretem a grandiózus méreteket, egy ekkora felületet nagyobb kihívás élettel megtölteni, valamint a tágabb tér nagyobb kreativítási távlatokat nyit számomra. A relativítás azonban itt is jelen van.
Ugyanis az augusztusi- Tóparton megrendezendő szabadtéri kiállításomon valószínüleg kicsiként fognak hatni ezek az amúgy "méretes- méteres" alkotások.
Készülőben van egy 15 négyzetméteres festmény, ami a legnagyobb lesz azon 15 művemből, amelyeket az előbbiekben említett, augusztusi kiállításon is megtekinthet a nagyérdemű. Mindez a Tapolcai Nyár 2006 rendezvénysorozat egyik eseménye lesz.
- Tudjuk Rólad, hogy mersz nagyokat és merészeket álmodni. Tervek a jövőt illetően?
- Feltétlenül szeretnék valamikor- hasonló beállítottságú művészekkel karöltve- egy olyan egyedi, elvont, meghökkentő és extrém dolgot kitalálni és megvalósítani, amire az emberek odafigyelnek és felkapják a fejüket.
Hasonlót, mint az említett augusztusi kiállítás. Mediterrán környezet, sötétben megvilágított festmények, andalító pánsíp- muzsika és tücskök ciripelése.
Mi ez, ha nem szilánkok a megvalósult álmokból, amelyek- ha kis léptékben is, de remélhetőleg jó utat mutatva viszik előre az emberiséget...
Festmény- fotók: www.szepnorbert.van.hu
|