|
Mint azt Önök közül is sokan tudják, edzőt váltott a TIAC- Honvéd VSE labdarúgó szakosztályának vezetése.
A hétvégi, Sümeg elleni mérkőzésen -Csáki László helyett- már Lázár Szilveszter (képünkön) irányította a fiatal gárdát.
Hétközben, edzés előtt kérdeztem a szimpatikus és agilis edzőt- kicsit meséljen magáról.
- Mit kell tudnunk rólad?
- Egyből a lényegre térek. Labdarúgó pályafutásom nevelő egyesületemnél- Tatabányán kezdődött. Ott mutatkoztam be az első osztályban, ahol néhány mérkőzésen játéklehetőséget is kaptam.
Ezután katonaként Keszthelyre kerültem, az NB III- ban szereplő bajnokcsapat tagja lehettem. Innen Győrbe vezetett az utam, ahol a két esztendő alatt, a zöld- fehér színekben néhányszor pályára léptem.
A Sors ismétli önmagát- vissza Keszthelyre az akkori másodosztályban szereplő csapathoz, majd Zalaapáti, amit a szintén NB II- es Hévíz követett.
Itt kezdődött el edzői időszámításom. Pályaedzőként segítettem az együttes munkáját.
Kronológia szerint Sümeg volt a következő állomás- az első szezonban aktív labdarúgóként és az ifi gárda edzőjeként is tevékenykedtem.
Az elkövetkezendő két évben már a csapat vezető edzője voltam, jó érzéssel gondolok vissza az itt eltöltött időszakra.
Azonban a megváltozott körülmények miatt visszamentem kis falumba- Sármellékre, ahol a helyi együttes munkáját irányítottam... bár az ideális feltételek itt sem voltak adottak.
... ekkor kerestek meg a tapolcaiak!
- Elismerve Csáki László eddig végzett ténykedését, mégis úgy kell fogalmaznom, hogy nehéz örökséget vettél át, ha a csapat tabellán elfoglalt helyezésére pillantok...
Bemutatkozásod hazai pályán jól sikerült, de mi lesz hétvégén-Ajkán?
Terveid?
- Hosszú távlatokban nem gondolodom, jelenleg a hátralévő őszi hét mérkőzésre, ezen belül is a hétvégi, Ajka elleni összecsapásra.
A sümegiek elleni találkozón csak nekünk volt veszítenivalónk. Szombaton fordított lesz a felállás, ezért bízom benne, hogy felszabadult játékkal lephetjük meg a bajnokaspiráns ajkaiakat.
Egy jól felkészített gárdát vettem át Csáki Lászlótól, ha a fiúk hozzák a Sümeg ellen mutatott formájukat- ezt a biztató és ötletes játékot, bármi megtörténhet.
Feltartott kézzel aktív labdarúgóként sem léptem soha pályára, ezt edzőként is elvárom tanítványaimtól.
Az ismerkedés napjait töltjük, szép lassan és türelmesen próbálom őket a "képemre formálni"... és bízom benne, hogy gyümölcsöző és eredményes lesz a kapcsolatunk.
- Csáki mesterrel több alkalommal is beszéltünk a csapat kishitűségéről, a hazai közönség előtti meddő győzni akarásról és a türelem hiányáról...
- Igen. A görcsösség szemmel látható volt a sümegiek elleni csatában is. Rengeteg helyzet maradt kihasználatlanul. Jobban kell összpontosítani a következőkben.
Ugyanakkor az együttes tartásának ékes bizonyítéka, hogy a 2. félidőt szinte végig 10 emberrel játszottuk végig, és tudatos focit mutatva még növelni is tudtuk előnyünket.
Ez feltétlenül egy akkora lelki pluszként kell, hogy hasson a fiúkra, hogy ennek segítségével kellő önbizalommal léphetnek a következő találkozón pályára.
Hit, tudás és akaraterő nélkül azonban nem fog menni.
Természetesen, ahogy te is utaltál rá, fontos a fizikális mellett, a pszichés felkészítése is egy labdarúgónak.
Szombaton meg fogjuk látni Ajkán, hol is tart a csapatépítés valójában...
- Ehhez kívánok Neked és tanítványaidnak sok sikert!
| 
