|
 Tegnapi tudósításomban már szóltam a városunkban május 27- énmegrendezett Hősök Napjáról, annak programjairól. Egyik vezérfonalaként szolgált a haditechnikai és hadtörténeti bemutató, amelyhez most Horváth Gábor, a Tapolcai Honvéd Kulturális Egyesület elnöke küldött érdekes dokumentumot lapunknak. Köszönjük- az alábbiakban olvashatják a Kedves Olvasók!
A kiegyezést követően létrejött
Osztrák-Magyar Monarchián belül az Uralkodó által szentesített 1868. évi XLI.
számú törvény alapján elkezdődött a Magyar Királyi Honvédség szervezése. A
törvény az ország területét kerületekre osztotta, így jött létre a Dunán
inneni, Dunántúli, a Tiszántúli, a Tiszán inneni, a Királyhágón túli és a
Horvát-Szlavón kerület. Egy év múlva a földrajzi elnevezést megszűntették és a
kerületek a parancsnokságok székhelyének nevét.
Így jött létre a budai, pozsonyi,
pesti, kassai, kolozsvári és a zágrábi hadkerület. Az elnevezést 1870-ben és
1871 szintén változtatták először a hadkerület megnevezést honvéd hadkerületre,
majd a honvéd hadkerületek egy kerülettel bővültek, valamint számozást is
kaptak és az alábbiak szerint:
I. pesti, II. szegedi, III. kassai, IV.
pozsonyi, V. budai, VI. kolozsvári, VII. zágrábi honvéd hadkerület.
A honvéd gyalogság egyenruháját igyekeztek úgy kialakítani, hogy minél
több magyaros elemet tartalmazzon és elkülönüljön a közös hadsereg gyalogságának
egyenruhájától. Az egyenruhán kezdetben a piros és a kék színek domináltak, kék
atilla, piros nadrág és csákó, az atilla zsinórzata nagyon hasonlított a huszár
atilla zsinórzatára, csak a vállperecek és a kettős vállzsinórral volt
különböző.
Jelentős változások és egyszerűsítések az egyenruhában 1871. után
következett be, de jelentős változást az első öltözeti szabályzat megjelenése
hozott, ami 1876-ban jelent meg, január 23-án mutatták be Budapesten a királynak
az új tiszti atillát, mely egyszerűbb és olcsóbb volt, mellét a cifra
huszárzsinórzat helyett 5 makkokban végződő egyenes zsinór díszítette, mely
követte a test vonalát ( a nyakrész alatti a leghosszabb követve a váll
vonalát, majd lejjebb arányosan csökkent a zsinór hossza) hamar meg is kapta a
csontváz atilla gúnynevet.
A ruházat általánosságban a sötét és a világoskék
alapszínt vette fel meggyszín (altisztek, legénység), illetve arany (tisztek)
zsinórzattal és paszománnyal. Fotó: Horváth Gábor
|
