Mint az köztudott, a Magyar Köztársaság elnöke 2010. április 11- ikére tűzte ki az országgyűlési képviselők választásának első fordulóját. Veszprém megye 4. számú választókerületének egyik jelöltje az MSZP "színeiben" induló Lévai József, aki immár hatodik esztendeje a párt Tapolca és Környéke Szervezetének elnöke, 2002- től önkormányzati képviselő, 2006-tól tagja a Veszprém Megyei Közgyűlésnek is. Február 25-én, az MSZP Berzsenyi utcai épületébe invitálta a sajtó képviselőit, hogy tájékoztassa őket az elmúlt két ciklus történéseiről- helyi, választókerületi és országos viszonylatban is.
A baloldali képviselő sajtótájékoztatója elején elmondta: azzal a céllal hívták össze a média munkatársait, hogy
objektív számok és tényszerű adatok segítségével bemutassák az elmúlt két kormányzati
ciklusban elért eredményeket. Hangsúlyozta: mindez valamennyi polgár közös törekvésének
köszönhetően valósulhatott meg, és a baloldal büszkén vállalhatja ezeket.
A következő percekben a párt által végrehajtott pozitív változásokról is beszélt: -Az MSZP vezette kormányok 2002 óta, - a szociális
igazságtalanságokat orvosló kezdeti intézkedések után - számos lényeges változtatást
hajtottak végre az állami ellátórendszereken, aminek köszönhetően megnőtt az emberek
jövedelme, erősödött a szociális rendszer, szűkültek a jövedelmi különbségek.
Az elmúlt 8 évben az egészségügytől az oktatáson és az
államigazgatás egészén át a honvédelemig több reform indult el. Mindeközben az európai
uniós támogatások segítségével minden korábbinál több forrást - 2004 és 2013
között összesen 8 ezer milliárd forintot - fordítunk a magyar vállalkozások, civil
szervezetek erősítésére, munkahelyteremtésre, a mezőgazdaság és a környezetvédelem
támogatására, az infrastruktúra továbbépítésére, az államigazgatás
átalakítására, az elektronikus közigazgatás és a települések fejlesztésére, valamint az
egészségügy és az oktatás modernizálására, a kulturális értékek gyarapítására.
2003-ban a civil szektor fejlődésének elősegítése céljából létrehoztuk a Nemzeti
Civil Alapprogramot.
Az elmúlt nyolc évet, amely a baloldali kormányzás jegyében telt el, egyértelműen pozitívnak értékelte, a belpolitikai sárdobálás, és a világgazdasági recesszió ellenére is, de kulcsszavakként a költségvetési egyensúlyt, a költségvetési stabilitást, és a megerősített nemzetközi bizalmat hazánk iránt jelölte meg. Végül Magyarország példátlan fejlődését beszédes számokkal támasztotta alá:
- Mindennek már most számos, a mindennapokban, az emberek
számára közvetlenül is érzékelhető eredménye és haszna van. A világgazdasági válság
visszavett ezekből az eredményekből, de még így is majd minden területen jelentős
volt a javulás nyolc év alatt. Akkor is fontos eredmények ezek, ha egy sor kérdésben
az ellenzéki reformellenesség, a végletekig kiélezett belpolitikai helyzet,
a kormányzati lépések sokszor elégtelen előkészítése és megvalósítása miatti
nehézségek, valamint a hektikus világgazdasági körülmények megakadályozták a
továbbhaladást néhány kulcsterületen.
A világgazdasági válság miatt azonban a költségvetési
egyensúly megőrzése és a gazdasági stabilitás visszaszerzése a korábbiaknál is
drasztikusabb beavatkozást igényelt. Az azonnali válságkezelő és takarékossági
lépésekkel megőriztük a költségvetés stabilitását, megerősítettük a bizalmat
Magyarország iránt, mindeközben pedig a lehetőségekhez mérten enyhítjük a válság hatásait,
védjük a munkahelyeket, támogatjuk a vállalatokat, enyhítjük a devizahitelesek
terheit és segítjük a legnehezebb helyzetben lévő embereket.
Beszédében
hangsúlyozta, hogy a kormány- 2006 nyarán- szakított az elődei halogató,
konfliktuskezelő politikájával, és az állam működésének valamennyi területére
kiható változásokat indított el. Fontos szegmensként érintette az egészségügyet is: - A rendszerváltást követően az elmúlt 8 évben következett be a legtöbb intézményi változás az egészségügyben. Az első években nagy reformok nélkül került sor a korábban működőképessége határára került egészségügy talpra állítására. Mindezt alátámasztandó, kitért a 100 napos program hatására, az egészségügy biztosítási alapjainak megerősítésére, a reformokra. Az oktatási rendszerrel kapcsolatban bírálta az elmúlt másfél évtized ellentmondásos struktúráját. Véleménye szerint 2002- től a kormány mindent megtett azért, hogy a származásból, szociális helyzetből, térségbeli különbségekből adódó hátrányokat, szegregációt kiküszöbölje, olyan hatékony dolgokat vezettek be, mint pl. az ingyenes tankönyv-ellátás, integrált oktatás, étkezési kedvezmények, Bologna- i rendszer a felsőoktatásban. - Abban többé-kevésbé egyetértés van, hogy a magyar önkormányzati rendszer reformra szorul, a mikéntjében és mértékében viszont már hiányzik a konszenzus... A kormány kidolgozott reformelképzelésekkel, jogszabályi javaslatokkal rendelkezik, melyeket 2006 óta érvényesíteni próbál, azonban a 2+-os parlamenti támogatás hiányában az átfogó reform nem valósulhatott meg- summázott az MSZP- s képviselő.
Magyarország példátlan fejlődése számokban
- 2001-hez képest ma 17 százalékkal többet termel az ország
- a világválsággal együtt is.
- Az Orbán-kormány idején az infláció 9 százalék volt,
tavaly 4,5 százalék.
- Az Orbán-kormány - mint a családok barátja -
befagyasztotta a családi pótlékot.
Egyetlen (!) forintot sem emelt rajta. Azóta ez
megháromszorozódott.
- Az Orbán-kormány 2001-ben 252 milliárdot költött
családtámogatásra, a Gyurcsány-kormány 2008-ban 534 milliárdot.
- A reálkeresetek értéke 2001-ben 11 százalékkal elmaradt az
1989-estől, 2009-ben 17 százalékkal meghaladta azt.
- A bruttó átlagkereset 2001-ben 103 553 forint, 2009-ben
204 800 forint.
- Az Orbán-kormány 7 kilométer autópályát épített, azóta 700
km épült.
- 2001-ben az átlagnyugdíj 38 ezer forint volt, most 84
ezer.
- Az oktatásban foglalkoztatottak átlagbére 2001-ben 97 647
forint, 2008-ban 203 475 forint.
- Egy pályakezdő, főiskolát végzett tanár 2002 áprilisában
61 100 forintot, 2008-ban 121 500 forintot keresett.
- Tehetséggondozásra, ösztöndíjakra az Orbán-kormány 4
milliárd forintot költött, azóta az összeg megháromszorozódott. Az Arany
János-programban 2001-ben 973-an, 2009-ben 3947-en vetttek részt.
- A lakossági jövedelmek gyors növekedését követve 2001-2003
között a gazdaság lehetőségeit meredeken meghaladva emelkedett a lakosság
fogyasztása, és az ütem mérséklődését követően még 2006-ban is 28%-kal haladta meg a
2001. évit. A 2006-2007. évi kiigazítás illetve a 2009. évi válságkezelő
intézkedések hatására a lakossági fogyasztás mintegy 10%-kal csökken, így 2010-ben -
a GDP-hez igazodóan - 16%-kal haladja majd meg a 2001. évit.
- Az Orbán-kormány idején 2001-ben épült a legtöbb lakás: 28
054 darab. 2002 és 2008 között minden évben több épült! A rekord 2004 és 2005: 43
913 és 41 084 darab.
- 2001-hez képest félmillióval több autó jár az utakon,
átlagkoruk másfél évvel csökkent.
- Több, mint háromszorosára nőtt a számítógéppel rendelkező
családok aránya.
2001-ben 100 háztartásra 17 személyi számítógép jutott, 2007-ben
már 53.
8-szorosára emelkedett az otthoni internet használók száma.
2001-ben még csak a háztartások 6%-ában volt internet elérés, 2008-ban már
47%-ában.
Hogy milyen jellegű EU-s pályázaton mennyi forrás
érkezett/érkezhet a választókerületbe, Lévai József országgyűlési képviselő-jelölt a következő beszédes számadatokat tette közzé.
55 településből 27 érintett valamilyen támogatott EU-s
pályázattal kapcsolatban.
- megkötött szerződések száma 94, megítélt támogatás összege: 5
847 524 569 ft. (Ebben nincsenek benne a 2. fordulóban lévő pályázatok, mint
például a Tapolca belváros rehabilitáció (657 millió+ 300 e ft önrész).
Már kifizetett összeg: 921 057 790 Ft
Szerződött
- önkormányzat egyéb fejlesztés (akadálymentesítés,
hivatalszervezet)-
72 187 158 Ft
Kkv, gazdaságélénkítés- 1 037 430 673 Ft
Turisztikai beruházás- 1 264 010 374 Ft
Önkormányzat, egészségügy, iskola- 1 138 072 989 Ft
Szennyvíz- 1 120 307 643 Ft
-Útfelújítás- 672 492 107 Ft
A sajtótájékoztató végén Lévai József a média megjelent képviselőinek a kérdéseire válaszolt.
|