Nyelvében /nótájában/ él a nemzet, avagy Pünkösdi Dalostalálkozó Tapolca-Diszelben
Tapolca- Diszel településrész is aktív kulturális életet próbál varázsolni a mindennapokba. Emellett a hagyományokat is igyekszik ápolni. Ennek ékes példája az immár kilencedik alkalommal megrendezett Pünkösdi Dalostalálkozó. A május 14- én megtartott, színvonalas zenei rendezvényre- a kilenc helyett- végül hét népdalkör érkezett a Csobánc Kultúrházba.
Több mint száz torokból hangoztak fel ezen a délutánon a nóták, kidomborodott az együtt zenélés öröme... amikor nem kellett megfelelni a vájt fülű zsűri kívánalmainak. A Halászi, Zánkai "Magyar Tenger", Tihanyi, Monostorapáti, Taliándörögdi, Csobánc és a Batsányi Népdalkör tagjai adtak számot tudásukról- vidám hangulatban, családias légkörben. Az egybegyűlteket Bakos György, a Tapolca-diszeli városrész önkormányzati képviselő-tanácsnoka köszöntötte, aki a dalok jelentőségéről fogalmazott meg gondolatokat. A nótákról, amelyek mondanivalójukban olykor "érzelmesek", máskor pedig "vidámak" vagy "fájdalmasak" is tudnak lenni. Kiemelte, hogy a magyar népzene eredete a régi időkbe nyúlik vissza; a népdalról külön is szólt: - A népzene legősibb formája a népdal. Ennek örökítése elsősorban Kodály Zoltánnak és Bartók Bélának köszönhető. Munkájuk az egész Kárpát-medencére kiterjedt. Felszólított: minél több emberhez el kell juttatni a hazai népdalokat, nótákat, melynek tanítását, megszerettetését már gyermekkorban el kell kezdeni. Bognár Ferenc, a helyi Csobánc Kultúrház igazgatója is időutazásra invitálta a formációk megjelent tagjait. Felidézte a kezdeti lépéseket, amely önkormányzati segítséggel- mára már lassan egy évtizedes hagyománnyá nőtte ki magát. A dalostalálkozót a Tapolca-diszeli, "hazai pályán" fellépő, Kocs Ida vezette Csobánc Népdalkör nyitotta /majd a végén zárta is/, megalapozva a jó, vidám hangulatot, melyet a többi formáció még tetézett. A nívós zenei program végén a két önkormányzati képviselő ajándékokkal kedveskedett a hét népdalkör vezetőjének, majd a gasztronómia, és a kötetlen beszélgetés /közös nótázás/ kapta a főszerepet.
A dalostalálkozó előtt Bognár Ferenc, a Szász Márton nevével fémjelzett oktatási intézmény /benne a Csobánc Kultúrház/ vezetője nyilatkozott lapunknak az előzményekről, a jelenről, és a hagyományok fontosságáról.
- Bizony, vissza kell nyúlnunk az időben, hogy visszaidézzük a kezdeti lépéseket. Már kilencedszer gyűlnek össze erre a nívós zenei seregszemlére a nótás kedvű népdalkörök. Tudni kell, hogy Tapolca Város Önkormányzata az említett objektumot az oktatási intézményünkhöz csatolta, előtte egy alapítvány működtette a kultúrházat. Még akkoriban keltettük életre azokat a rendezvényeket, amik mára már tradícióvá nőtték ki magukat. Nem zenei minősítőversenyről van szó, sokkal inkább arról, hogy a környék, régió népdalkörei számot adjanak-vidám keretek között- felkészültségi szintjükről. Természetesen országos megmérettetéseken is indulnak a formációk. Így lett a kezdeti lépésektől napjainkig a Csobánc Népdalkör is kétszeres ezüst, illetve négyszeres arany minősítésű formáció. Kétségtelenül hatalmas fejlődésen ment keresztül a diszeli nótás csapat is. - Örökíteni fiatalokkal lehet... elvétve látunk néhányat a népdalkörökben. - Valóban az idősebb korosztály képviselteti magát, de szerencsére fellelhető néhány ifjú tag is, akik már tovább tudják vinni ezeket az értékes dalokat, gyűjtéseket, szövegeket. Ezért is említem meg Széchenyi István örök érvényű gondolatát, miszerint: "Nyelvében él a nemzet." A nyelven és a nótáinkon keresztül tartjuk életben ezt a kulturális örökséget, amelyet őseink a régi időkből hagytak ránk. - Sikeresnek minősíthetőek a dalostalálkozók? - A fellépők arcát, majd a visszajelzéseket figyelembe véve, egyértelmű igen a válaszom. Sőt, volt olyan esztendő, amikor a fellépő település polgármesterei is elkísérték a népdalkörüket, jelenlétükkel megtisztelték rendezvényünket. - A résztvevő formációk számát a gazdasági helyzet határolja be? - Kétségtelen, hogy meghatározó tényezőként kell említeni az anyagiakat. Ennek ellenére mára már a települések rendelkeznek kisbuszokkal, amelyeket a tagok rendelkezésére bocsátanak. Kilenc népdalkör lépett volna fel eredetileg, de a balatonfüredi és ugodi csapat nem jött el. Ugyanakkor két népdalkör- az ugodi, és a Batsányi Népdalkör első alkalommal szerepel a dalostalálkozón. - Fogalmazhatunk úgy, hogy a város, településrész és Ön is komolyan veszi a tradíciók ápolását és örökítését az utókor számára? - Természetesen! Ezek a formációk a saját településükön szinte minden kulturális rendezvényen szerepelnek, emelve az adott esemény színvonalát. Igen! A hagyományokat át kell örökíteni a következő generáció képviselőinek, ehhez- a lehetőségeinkhez mérten- minden segítséget igyekszünk megadni a népdalköreinknek. Az Önkormányzat azóta is megfelelő anyagi támogatásban részesít bennünk.
Monostorapáti Népdalkör.
A "hazai pályán" fellépő Csobánc Népdalkör üzent előadása végén: A haza nem eladó!
Senki sem távozott üres kézzel, a dalostalálkozó végén.
Fotók a rendezvényről.
| |