"...marad régiben a bús, magyar élet"(?)
 Szűkebb pátriánk, vagy hazánk, esetleg a világ dolgainak folyásáról az írott és vizuális médiumokból tájékozódhatunk.
Más kérdés a hírforrás "tálalása"- melyik párt égisze alá tartozik. Szegény nézők és olvasók,! Legjobb,ha az arany középutat választják.
Másik elszomorító tény, hogy a híradások döntő többségében csak negatív eseményekről szólnak... mert az számít igazán HÍR-nek, amire az ember felkapja a fejét- ettől van nézettség, olvasottság.
Ezen belül külön fejezet a politika. Romokban az ország, honatyáinknak bizalmat szavaztunk- várjuk a pozitív változást. Van értelme? Néhány szó, és bölcs gondolat- egy biztatóbb jövő reményében.
"Az irány: ráébreszteni a világot arra, hogy mi történt velünk, és ráébreszteni a magyarokat arra, hogy nekünk kötelességünk van"- írta Wass Albert egykoron. Valóban. Kötelességünk. A múlt nagyjai és mártírjai vérükkel érték el, hogy dicsőség legyen magyarnak lenni. Aztán az évek múlásával, rohamléptekkel sikerült az utódoknak, kis hazánk nagy vezéreinek mindezt lerombolni.
Nem vagyok politológus, sem szociológus, "csak" magyar ember, és fáj, amit látok, tapasztalok. Okokat sem keresek, arra kevés a rendelkezésemre álló karakterek száma.
Helyettem egy igaz magyar- Terhes Sámuel egyházi személyiség és költő adja meg a választ: "Átok fogta meg a magyart,/ Mert az soha együtt nem tart."
Úgy gondolom, ebben a mondatban minden benne van... és napjainkban igazán aktuális.
Hofi Géza annak idején, egyik politikai töltetű darabjában szólt az "egypúpú tevéről", majd a "többpúpúról" is, utalva az egy- és a többpártrendszerre.
Kétségtelen, hogy a "Divide et impera!- Oszd meg és uralkodj!"-elv hatásos.
Négyévenként reménykedve szavazgatunk is, mint egy tehetségkutatón... nekem ilyenkor Ady Endre versrészlete /Fölszállott a páva.../ jut eszembe: "Vagy lesz értelmük a magyar igéknek,/ Vagy marad régiben a bús, magyar élet."
Ady kora óta- azonban- csak romlott a helyzet. A sok szegénylegényből csak még több lett, a szöveget is át kellene írni, sok szegény családra...
Szerintem- biztosan nem vagyok egyedül a véleményemmel- a nép mindent megtett azért, hogy a felemelkedés útjára lépjünk. Minden évben húztunk a képzeletbeli nadrágszíjon... jó volna kapni is valamit a nemzetnek, annak a magyar polgárnak, aki valóban megbűnhődte már a múltat, s a jövendőt is!
Sokat gondolkodtam, miért is tart itt ez az ország? Nem találtam logikus magyarázatot, csak régi általánosságokat, sztereotipiákat.
Néhány híresség bölcs gondolataiban leltem a válaszra.
Olvassa el Ön is, talán valahol itt kellene keresni a megoldás kulcsát...
"Hatalomban vész el a barát." /Henry Brooks Adams/
"Törvénynek és erkölcsnek nincsen hatalma a gazdagokon. /Honoré de Balzac/
"Nincs nagyobb felelősség, nincs nehezebb feladat, mint benne lenni a hatalomban, és mégis megmaradni embernek." /Végh Antal/
...és az összes közül a legbeszédesebb, legnagyobb igazságtartalommal bíró idézet a nagy brit államférfitől, irodalmi Nobel-díjas írótól- Sir Winston Churchill- től származik:
"Az államférfi a következő nemzedékre gondol, a politikus csak a következő választásokra."
| |
