Tapolca- Megdöbbentő számadat, hogy hazánkban 1 millió fölötti kóbor kutyát számlálnak. Sajnos, már nagyon sok cica is erre a szomorú sorsra jutott. Közülük a "szerencsésebbek" állatmenhelyekre, vagy ideiglenes gazdikhoz kerülnek, de sokukat az utcán, erdőkben, egyéb helyeken éri el a végzete. Dr. Ásványi Tamás tapolcai állatorvossal egy sorozatot indítottunk útjára, amely ezt a kérdéskört feszegeti, és még sok egyéb állattartással kapcsolatos miértre is választ fogunk kapni.

Minden gazdi rémálma, hogy a házi kedvence- jelen esetben- kutyusa beteg lesz. Nem pusztán az anyagiak miatt, hanem azért is, mert féltjük őket, hiszen családunk tagjaivá váltak az idők során.
Dr. Ásványi Tamás ezúttal a kutyákkal kapcsolatos betegségekről fogalmazott meg hasznos információkat az Önök számára.

- Több helyen is olvasható, hogy vannak egyes kutyafajtákra különösen jellemző betegségek? Van alapja?
- Valóban vannak bizonyos fajták, amelyek hajlamosabbak adott betegségekre. Általában a tenyésztés során alakult ki, majd vették észre. Kategorikusan nem jelenthető ki, hogy az éppen szóban forgó betegség csak arra a kutyafajtára jellemző, inkább az előfordulási index magasabb számban jelentkezik.
Egy példa: kistestű kutyák esetében, mint a francia buldog, mopsz, Yorkshire terrier újabban gyakori  gond a patella ficam, a térdkalács megbetegedése. A német juhászoknál sokkal inkább a csípőízületi diszplázia, amiről szólhatok.
Vannak olyan fajták, amelyek sokkal inkább a gyógyszerekre érzékenyek. Létezik egy külső és belső parazita-mentesítő orvosság, amely a kutyusok 99 %-ánál az agy vérgátján nem megy át. A collie, skót juhász, dalmata esetében viszont mégis átjut ez a gyógyszer, és komoly mellékhatásokat, idegrendszeri tüneteket idézhet elő.
A miértre nincs kézzel fogható magyarázat, sokkal inkább a gyakorlati következményekre vezethető vissza, ahol az adatokat összegyűjtve állapították meg, hogy X számú gazdánál az a fajta betegség hány esetben fordult elő.
Hazánkban- a már említett- német juhászoknál gyakori csípőízületi diszplázia mellett a Candida equina /gerincvelői idegrostok károsodása/ nevű betegség jobbára a nagytestű fajtákra jellemző /dog, rottweiler, dobermann/. Itt a gerincvelő homokóraszerű szűkülete nem az ágyéki, hanem a nyaki szakaszon alakul ki.
Sokféle öröklött és szerzett betegséget ismerünk, vannak, amelyek egyes kutyafajtáknál valóban gyakrabban, míg a többinél ritkán, vagy soha nem jelentkezik.
- Melyek a leggyakoribb "kutyabajok"? Az én kutyusaim esetében a szem problémái jöttek elő...
- Ebben az esetben rangsorolást kell végezni. Vannak tartási és takarmányozási hibákból eredő, emellett gyakori a fertőző ágensek- baktériumok, vírusok, gombák, paraziták által előidézett betegségek. Védekezési lehetőségként a védőoltást, vagy a tökéletes tartási és takarmányozási körülmények közötti megfelelő immunállapot produkálását választhatjuk. Ezáltal olyan belső egyensúlya, védekező képessége lesz, hogy nem támadják meg, vagy csak nehézségek árán fertőzik meg ezek a már említett ágensek a házi kedvencünket.
A szem kötőhártyájának a gyulladása többnyire a kistestű kutyáknál fordul elő. Ez alapjában nem jelent nagy gondot, hiszen a huzat, hideg vagy a por hatására az embernél is előfordul. Azonban néhány kutyafajtának a könnycsatornája hiányzik, vagy eltömődött. Ilyenkor a távozó váladék nem a könnycsatornán át az orrba, hanem az állat bőrére, szőrére folyik.
Ez valójában nem betegség, hanem következményes tünet. Abból adódik, hogy rosszak a tartási körülmények, vagy fejlődési rendellenesség következtében nem tudott kialakulni a könnycsatorna. Ettől a kutyusunk még simán el tud élni akár "száz" évig is, maximum szépséghibaként jelentkezhet nála. Ahogy említettem a fentiekben, a fő gondok a tartási és takarmányozási problémákból adódnak.
Egy kölyökkutya parazitás fertőzése a későbbiek során meghatározza az egész életére szóló immunitását, illetve a megbetegedésére való hajlamot. A saját védekező rendszere  ilyenkor már kevés, ezért állatorvosi beavatkozást igényel.