Tapolca- Megdöbbentő számadat, hogy hazánkban 1 millió fölötti kóbor kutyát számlálnak. Sajnos, már nagyon sok cica is erre a szomorú sorsra jutott. Közülük a "szerencsésebbek" állatmenhelyekre, vagy ideiglenes gazdikhoz kerülnek, de sokukat az utcán, erdőkben, egyéb helyeken éri el a végzete. Dr. Ásványi Tamás tapolcai állatorvossal egy sorozatot indítottunk útjára, amely ezt a kérdéskört feszegeti, és még sok egyéb állattartással kapcsolatos miértre is választ fogunk kapni.

Annak idején bizonyára a Kedves Olvasók közül is sokan voltak dilemmában, hogy milyen nemű kutyát válasszanak? Olyan is történt, hogy nem engedte be egy házi kedvenc Önöket, vagy kiszökött az utcára és tanácstalanok voltak, mi is ilyen esetben a legbiztonságosabb cselekedet?
Amennyiben nem, az alábbiakban dr. Ásványi Tamás állatorvos felvilágosít mindnyájunkat.

- Kan vagy szuka kutya- ez itt a kérdés...
- Az emberek döntő többsége a kan kutyusokra voksolnak. Magyarázata egyszerű: nem kell tartani a szaporulattól. Amikor ivaréretté válik a jószág, nem kell attól tartani, hogy jön a vőlegény... majd a nem várt utódok, akik rövid időn belül csak gondot okoznak.  Ellenben, a növények, fák tövében ott hagyják a "névjegyüket", kis idő múlva sárga foltot hagyva vizelésük helyszínén.
Azért is szeretik a kanokat, mert a szukáknál robusztusabb egyedek, tisztelet parancsoló méretekkel rendelkeznek- különösen a nagytestű kutyák /német juhász, dog, bernáthegyi, stb./ esetében.
Az is egy választási verzió, amikor apuka és kisfia vásárol, akkor alapból kan kutyusra esik a választás, de anyuka és leánya esetében a neme már mellékes, sokkal inkább a kis méret a domináns kritérium.
Végül sok függ az eladó személyétől, milyen verbális ráhatása van a vevőkre, illetve elmondja-e az egyik és a másik nem előnyeit- hátrányait, vagy sem...
Az sem mindegy, milyen célból vásároljuk a jószágot. Aki hobbiból, annak a kan lesz a kedvence, aki tenyészteni szeretné, az szukákban gondolkodik. Fölösleges lenne még fiú kutyára is költeni arra az 1-2 hétre, amíg tüzelnek a lány kutyusok.
Így van ez a gazdasági haszonállatok esetében is. A tehenészetekben sem tartanak bikát. Jön a nyakkendős állatorvos és elvégzi a dolgát.
Inkább elviszi a gazda fedeztetni a szukát, vagy járható a modernebb út is- a mesterséges megtermékenyítés.
- Érdekes téma a kutyák felségterülete. Lehet elég okos az ember, amikor egy 30-40 kg- os eb néz vele farkasszemet?
- Az elején le kell szögeznünk a tényt- a kutya területet véd, ösztönei vezérlik erre a cselekedetre. Amikor személyre vigyáz, abban az esetben külön kiképzésben részesül.
Az adott, mesterségesen elkerített /bástya, kerítés, stb./ területet- értelemszerűen- a sajátjának tekinti. Legyen az kennel, emeletes ház lakása vagy éppen udvar.
Az egyik leggyakoribb példa, amikor a postás a csengőhöz nyúl, a kutya pedig "rádönt" a kapura. Nem tudja, hogy az adott személy nem szeretne bemenni, csak csengetni fog, csak annyit érzékel, hogy veszély fenyegeti a felségterületét... erre figyelmezteti a "betolakodót" és a gazdáját is.
Az emeletes házban élő ebek esetében megfigyelhető, ha a jószág elhagyja a lakást, a lépcsőházban vagy a liftben már közel sincs ennyire bátor.
Komoly gondot jelent, hogy nem vagyunk tisztában a kutyák ilyen fajta viselkedésével. A csengetési mozdulat irritálja a kutyát, az adott szituációra egy ilyen védekezési mechanizmussal reagál a házőrző.
Ilyenkor három lehetőség áll fenn: a kutya csóválja a farkát, majd megengedi, hogy megsimogassuk, esetleg elkullog az udvar legtávolabbi pontjára, majd onnan "sunyin" szemmel tart bennünket. Végül- bátran nekiront a kapunak, hogy figyelmeztesse az illetőt: stop!
- Hogyan cselekedjünk fordított helyzetben, mikor kiszökik a kutya az utcára:
- Ezek már érdekes élethelyzetek. Ilyenkor a nyitva maradt kapunak köszönhetően a jószág nem érzékeli a határmezsgyéjét, vagyis zöld utat kap, amit úgy dekódol, hogy "szabad a pálya".
Ilyenkor kiszalad az utcára és vagy csendben marad, elkezd szimatolni, feltérképezi a terepet, a rosszabbik esetben folytatja a bent megkezdett agresszív magatartást, és nekiront az éppen arra járó embernek.
Mit tegyünk? Semmi esetre sem szabad megfutamodni, a kutyának hátat fordítani, mert az eb meg fogja marni "áldozatát". Le kell blokkolni és határozottan, hangosan rákiabálni a kutyára. Mindenkit óvok a legyező, hadonászó mozdulatoktól, ugyanis a kiszökött házőrző reflexei sokkal gyorsabbak az emberénél, másfelől agresszív cselekedetnek fogja értékelni és visszatámad.
Amikor hegyezik a fülüket, megfeszülnek az izmaik- már előjelek arra, hogy feltehetően támadni fog. Ilyenkor körbe-körbe ugrál bennünk, ne tegyünk mást, mint kövessük a kutya forgásirányát, de véletlenül se vegyük fel vele a szemkontaktust, mert a támadásunk egyik jeleként fogja értékelni.
Végezetül elmondható, hogy minden kutyamarás a gazdi hibájából fakad. Létezik egy hatályos állattartási rendelet, amely kimondja, hogy közterületen a kutya szájkosárral és pórázzal, de minimum pórázzal és gazdája felügyelete mellett tartózkodhat.
Amikor a tulajdonos éjjel szabadon engedi a jószágot- mondván-, majd reggelre visszajön... ez már a nem rendes gazda gondosságával történő tartási mód. Jogszabályt sértett- felelősségre vonható a cselekedetéért.
Amilyen reakciót vélt ki belőlünk a félelem, az a kutyánál agressziót szül.
Az egyik kulcsszó a határozottság... de igazán hatékony tanácsot ebben a témakörben nem igazán lehet adni.