|
 Tapolca- Megdöbbentő számadat, hogy hazánkban 1 millió fölötti
kóbor kutyát számlálnak. Sajnos, már nagyon sok cica is erre a szomorú sorsra
jutott. Közülük a "szerencsésebbek" állatmenhelyekre, vagy ideiglenes
gazdikhoz kerülnek, de sokukat az utcán, erdőkben, egyéb helyeken éri el a
végzete. Dr. Ásványi Tamás tapolcai állatorvossal egy sorozatot indítottunk
útjára, amely ezt a kérdéskört feszegeti, és még sok egyéb állattartással
kapcsolatos miértre is választ fogunk kapni.
Hála a Kedves Olvasóknak, ezen a héten is két érdeklődésre
számot tartó kérdést tettek fel szakértőknek, aki sok hasznos tudnivalót oszt
meg Önökkel. Először arra válaszol Ásványi doktor, hogy a „szobakutya” miért is
hullatja folyamatosan a szőrét, majd a házi kedvenceink eutanáziája /”kegyes
halál”/ lesz terítéken.
 - A szabadban tartott kutyák esetében a vedlési ciklus szerint
a tavasz beköszöntével válnak meg a téli bundájuktól, majd egy gyengébb szőrzet
alakul ki rajtuk. Ez mintegy 1- 1,5 hónapos időintervallumot vesz igénybe. A
koronaszőrzet még lehullhat, azután a jó gazdi még speciális kutyakefe
segítségével véglegesítheti és esztétikusabbá teheti a jószág külsejét. Augusztus vége felé szokott lenni még egy kisebb
szőrzetváltás, amikor a nyári, gyengébb változatot ismét a téli, dúsabb veszi
át.
Merőben más a helyzet a lakásban tartott ebek esetében. Ők
temperált /aránylag állandó/ hőmérsékleti viszonyok között élnek az év 365 napján.
Így a bundájuknak sem kell alkalmazkodni a külvilág változó viszonyaihoz. A
jószág genetikai paramétereit, képességeit nem lehet „megerőszakolni”, így
aztán le is vedli ezt a szőrzetet, amire amúgy sincs szüksége. Ezért tapasztalható, hogy a lakásban tartott kutyák /de
idesorolom a macskákat is/ állandó, folyamatos szőr-vedlésben vannak. Ez még
nem betegség jele, mert amennyiben a bundája továbbra is szép fényes, nem
hullatja foltokban, akkor a fentiekről van szó. Mivel ez egy természetes
folyamat, nem is tudunk tenni ellene. Amennyiben valamilyen hiány-betegség okozta szőrhullást
tapasztalunk, azt értelemszerűen- orálisan /szájon át/ adott
táplálék-kiegészítőkkel hatékonyan lehet kezelni. Manapság sok-sok „csodaszer”
kapható, amelyek vagy lassítják, vagy meg is állítják ezt a szőrhullást.
 El kell mondanom, hogy az állatorvosi tevékenység mintegy
2/3-ad részét a kültakaróval kapcsolatos problémák teszik ki, mint pl. a
parazitás, fertőző eredetű vírusok, baktériumok, esetleg étel-allergia, vagy
veleszületett probléma. Sok esetben nehéz rájönni, mi is okozta a bajt. Lehet a
kutyánk szájában megjelenő fekélyes tünet veseelégtelenségre is utalhat. Vagy a
jószág testén kétoldalt- szimmetrikusan- megjelenő /nem viszkető/ szőrhullás
valamilyen hormonális eredetű megbetegedést jelez /szukáknál- petefészek
ciszta, kanoknál- here- vagy prosztatadaganat/. Diffúz szőrhullásért a pajzsmirigy
túltengése okolható.
Nagyon gyakori az étel-allergia is. Ennek okai közt szerepelhet
egy rosszul megválasztott táp, veleszületett enzim-hiány. A másik nehezen
felderíthető betegség az úgynevezett kontakt ekcéma, amikor a tulajdonos jót
akar a kutyusának… és például gyapjútakaró lesz a kutya fekhelye. A jószág
bőrét irritálja az anyag, vakarózni kezd, aminek következményeként a gyapjúval
érintkező testfelületen kihullik a szőrzet. Ez egy valódi eset volt, sok
időnkbe tellett mire rájöttünk, bekértünk egy fotót az eb fekhelyéről, és akkor
derült fény a titokra. A másik esetben a házi kedvencnek fém-allergiája volt. Ez
annyit jelent, hogy a régi műanyag „kajás tálat” egy új, fémből készült
etetőedény váltotta fel. A jószág ebből falatozott, de közben az orra minden
esetben érintkezett a fémedénnyel, amire allergiás volt. Alapból erre sem
gondol az ember, de most már ilyennel is volt dolgom…
 - Emberek esetében is gyakran szóba kerül az eutanázia, vagy „kegyes
halál” jogosultsága. Kutyák esetében más a helyzet?
- A téma ugyan közel sem vicces, de idézek egy mondatot:
Amikor az ember elmegy egy rossz diagnosztizálás miatt a háziorvosához-
reklamál nála… ha az állatorvos diagnosztizált rosszul- még mindig ott az
eutanázia lehetősége!
… de félre a tréfával! Tudomásul kell vennünk, hogy a magyar
ember állattartási kultúrája még napjainkban is rosszul értelmezi az eutanázia
esetét. Miért? Egészséges állatot, akit a tulajdonos egy idő után megun, vagy
különféle okokból kifolyólag nem tud tartani, egy jóérzésű ember nem fog
elaltatni. Az eutanázia nem azt jelenti, hogy elveszem az élet lehetőségét a
kutyámtól! Amennyiben már nem egy állathoz méltó életet él, vagy
gyógyíthatatlan betegségben szenved, esetleg olyan komoly terhet ró a gazdira,
hogy mindkettőjük nehezen éli meg a szenvedés időszakát, abban az esetben
jogosnak gondolom az eutanázia lehetőségét.
 Felvetődik a kérdés: mi az a határeset, ahonnan már „jogos” az
eutanázia- gyógyítható-e a fennálló betegség, a tulajdonos képes-e kezelni ezt
a helyzetet? Sok esetben, főleg idősek esetében betű szerint lelki társ
szerepet tölt be a jószág. Nekünk, állatorvosoknak ebben az esetben könnyebb kimondanunk,
hogy ez a leghumánusabb megoldás, de a gazdikat már nem egyszerű meggyőzni
minderről. A „kegyes halál” tényleg jelentse azt, amit ez a két szó
takar. A további szenvedést, az életminőség drasztikus romlását megelőzendő
cselekedetet.
- Törvényi szabályozás?
-Amennyiben olyan kötelezettségre gondolsz, hogy X vagy Y
esetben kötelező elaltatni az állatot- nincs! Saját elbírálás alá esik. Az
kétségtelen, hogy komoly szabályok, kritériumok közé szorították az eutanázia
jószágon történő elvégzését. Megvan a megfelelő protokollja, hogyan, milyen
körülmények között kell elaltatni az adott állatot.
 Első lépcsőben a tulajdonos írásos beleegyezése szükséges, ez
megoldható egy formanyomtatvány segítségével. Ez főként az állatorvost védi egy
esetleges- későbbi- jogi úton történő támadás esetén. Mi „csak” felvázoljuk a
tényeket, a döntés azonban minden esetben a gazdi kezében van. Az elaltatási folyamatban először egy úgynevezett műtéti
altatást végzünk- ilyenkor a tudatot kikapcsoljuk, az életfunkciók /keringés,
légzés/ tökéletesen működik, a jószágnak nincs fájdalomérzete. A következő
lépés, hogy ebben a tudatvesztéses állapotában kapja meg a második injekciót,
amely már leállítja az életfunkcióit, és az agy központjában bénítja a
keringést, légzést, ami a kutya halálához vezet. A jószág kimúlásának beálltáig
ott kell maradni az állatorvosnak, majd diagnosztizálnia is kell a halál
beálltát. Vagyis elmondható, komoly törvényi szabályozása van a négylábú
családtagunk esetleges „kegyes halálának”.
|
