 Tapolca- Megdöbbentő számadat, hogy hazánkban 1 millió fölötti
kóbor kutyát számlálnak. Sajnos, már nagyon sok cica is erre a szomorú sorsra
jutott. Közülük a "szerencsésebbek" állatmenhelyekre, vagy ideiglenes
gazdikhoz kerülnek, de sokukat az utcán, erdőkben, egyéb helyeken éri el a
végzete. Dr. Ásványi Tamás tapolcai állatorvossal egy sorozatot indítottunk
útjára, amely ezt a kérdéskört feszegeti, és még sok egyéb állattartással
kapcsolatos miértre is választ fogunk kapni. E heti érdekfeszítő témáink: törzskönyv és kutyaharapás...- Hazánkban is szigorú
szabályokhoz kötik az állatok törzskönyvezését. Abban az esetben, ha egy
bejelentett, törzskönyvvel rendelkező szülőpárnál utódok jönnek világra, megvan
a maga törvényi szabályozása, azaz milyen módon juthatunk törzskönyvhöz.
- Az adott kutyatenyésztő
szövetséghez bejelentett szülőknek megfelelő regisztrációval kell rendelkezni,
a megszületett kutyakölyköket pedig 10 napon belül be kell jelenteni a
fentiekben említett felügyelőség felé. Itt- a szüleikhez hasonlóan- őket is
regisztrálják, majd megkapják a törzskönyvüket és chipet is kapnak. Ezután már
elmondhatjuk, hogy fajtatiszta kutyussal rendelkezünk. Azt viszont előre nem
tudhatjuk, hogy a vásárolt jószág mekkora értéket fog majd képviselni. Szülők adataiból kiderül, hogy
esetlegesen milyen fajtagyőztesek voltak, hány kiállításon vagy tenyészszemlén
vettek részt- ott milyen minősítésben részesültek. Ezt mindig az adott
tenyésztőszervezet bírói döntik el, hogy a fajtára jellemző tulajdonságok
mennyire jók, hány %- ban hozza, mondjuk a német juhász adottságait.
Amennyiben egy kiváló
tenyésztőtől vásárolunk kölyköt, még az sem garancia arra, hogy gyönyörű,
kifogástalan kutyusom lesz. Elkezdem nevelgetni, majd kb. 10-11 hónapos korában
elviszem az első tenyészszemlére, ahol megtekintik a házi kedvencem
törzskönyvét, pedigréjét, majd elbírálják. Miután megfelelt a kritériumoknak,
megkapja a minősítését… de ezt követően még sok megmérettetésen kell átesnie
ahhoz, hogy pl. fajtagyőztes díjakban is részesüljön (CAC, CACIB). Így az
általa produkált genetikai minőséget a továbbiakban érdemes legyen majd
bevonni. Ez a tenyésztési metódus.
 Előfordul olyan is, hogy
törzskönyv nélkül vásárolok jószágot, attól a perctől el lehet felejteni a
kutya törzskönyvesítését. Egy példa: az alomból nyolc kutya született, amiből
csak hatot jelentenek le, kettő esetleg olyan állapotban volt, hogy azok
költségvonzatait már nem szerette volna felvállalni a gazdi. A szükséges
papírokkal rendelkező kölyköket el tudja adni, pl. 100 ezer forintért, míg a
„maradék” kettőt csak 30 ezer forintért, de nem pótolható számukra a fajtatisztaságukat
igazoló okmány. Ettől még lehet nekem egy gyönyörű német juhászom, csak
bizonyítani nem fogom tudni.
- Nem lesz törzskönyv… rendben.
Csak annyit szeretne a vásárló tudni, hogy fajtatiszta-e, ez sem lehetséges?
- Ilyen esetben a tulajdonos
kénytelen megvárni a növekedési ciklus végét, azaz a 14-16 hónapos kort,
ugyanis addigra alakul ki a fajtajelleg. Amikor idehoznak a rendelőmbe egy
fekete szőrpamacsot, az lehet mudi, puli, uszkár, vagy egy templomtéri
fajtagyőztes is. Nincs ember, aki egy ekkora kutya esetében kategorikusan
kijelentheti, milyen fajta eb lesz belőle fél év múlva. Előfordulhat, hogy két
német juhász szülőtől egy lógófülű, más színezetű kutya születik. Ennek két oka
lehet: vagy volt visszamenőleg egy keverék eb, aki előbb ért oda a tetthelyre,
de az anya domináns génjei eltakarták ezt, illetve a keresztezési hányadból
kezdett visszajönni a német juhászra jellemző fajtajelleg. A másik lehetőség- egy szuka 14
napon keresztül tüzel. Lehet, hogy két esetben is elvitte ahhoz a bizonyos
„jóképű” német juhász kanhoz, aki befedezte. Gondolhatnánk, hogy biztosan
csodaszép fajtatiszta utódok születnek majd. Mi van azonban akkor, ha még aznap
éjjel a szomszéd keverék fiúja besomfordált a hiányos kerítés mellett… és
kielégítette vágyait.
Így történhet, hogy születik pl.
hat kifogástalan német juhász, illetve kettő másik, az éjszaki akcióból.
Magyarul: az anya biztosan hozza a maga 50 %- át, a másik fele már kérdéses.
Ezért is viccelődünk olykor, hogy az anya biztos, de az apa sohasem!
 - Sok városi legenda kering a
kutyaharapás témakörében is. Mi a teendő ebben az esetben?
- Valóban, mindenki mondja a
magáét, helyre kell tenni a dolgokat. Minden esetben, amikor valakit megharap
egy kutya, függetlenül attól, hogy lesz-e a testfelületen hámsérülés, vagy
vérzés- veszélyesnek minősítendő. Négylábú kedvenceink esetében
létezik egy veszettség nevű megbetegedés, amely nyál útján terjed, és
harapáskor ezt a vírust viszi át az emberi szervezetbe. Megfertőzi az adott
sebet, az agyvelőt támadja meg, és a tudomány mai állása szerint ez
gyógyíthatatlan.
Egyetemi éveim alatt láttam
néhány videót, milyen kegyetlen kínok között halnak meg azok az élőlények, akik
fertőzötté válnak. Hazánkban ennek elkerülése végett van egy
Igazgatás-rendészeti eljárás, miszerint minden kutyaharapással orvoshoz kell
fordulni.
- Azonnal, vagy „ráérünk” később
is?
- Lehetőleg 24, de 48 órán belül
mindenképpen. A házi- vagy ügyeletes orvos eldönti, hogy milyen ellátásban kell
részesíteni az adott személyt. Ebben az esetben a Tetanusz injekció „jár”. Az igazgatási eljárás szerint az
a kutya, amelyik megharapott valakit- aggályosnak minősül. Ebben az esetben
úgynevezett megfigyelési időszak alá kell helyezni /14 nap/. Amennyiben ez idő
alatt teljesen egészséges képet mutat a jószág, akkor az állatorvos kijelenti,
hogy a harapás pillanatában és napján a kutya nyálában nem volt jelen a
veszettség vírus- ez 100 %- os biztonsággal kijelenthető. Emellett be is kell
még mutatni a tulajdonosnak az Oltási könyvet, hogy az eb rendelkezik-e veszettség
elleni védőoltással.
A kutyus gazdája köteles a
harapásos esetekben gondoskodni a jószága megfigyeléséről. A bejelentéskor,
majd a 7., valamint a 14. napon is teljes fizikális vizsgálatot végez az
állatorvos, hogy egyértelműen igazolni tudja, hogy egészséges-e a jószág?
Emellett mikrochip megjelöléssel is el kell látni, mert feltételezhető-, ha
egyszer már harapott, ezután is megteszi.
A chip segítségével gyorsan
beazonosítható. Amennyiben a megfigyelés nem
kivitelezhető /elveszik, elpusztul/, akkor a jószág által megharapott embert
védőoltásban részesíti az Á.N.T.SZ.
Oka, hogy a 14 napos biztonsági
idő nem igazolható, ezen oknál fogva senki sem meri felvállalni annak a
rizikóját, hogy esetleg mégis beteg kutyáról van szó. Előfordul, hogy elpusztul
a jószág, akkor is el kell küldeni intézeti vizsgálatra a tetemet, hogy
veszettség vizsgálat alá vethessék. Ezzel kapcsolatos rendelet 2010.
január 1- én változott, miszerint a 3 hónapot betöltött kutya 1 hónapon belül
az első, fél év elteltével a második, majd utána évente az említett védőoltásba
kell, hogy részesüljön, amely a tulajdonos felelőssége, hogy házi kedvence meg
is kapja.
Amennyiben nem tesz eleget ennek
a kötelezettségének, akkor az állat-egészségügyi, illetve igazgatási bírsággal
sújtható, melynek összege 50 ezer forinttól értendő.
Azt is tudni kell, hogy a
veszettség elleni vakcina nem a kutyát védi meg a veszettség fertőződésétől,
hanem az embert a kutya által történő veszettség vírus átadásától! A jószágunkat ugyan a veszett
róka megharaphatja, de a kutyában a veszettség nem tud kifejlődni.
 - Mi van abban az esetben, ha a
harapott fél nem megy el védőoltásra?
- Mindenki a saját egészsége és
élete felett rendelkezik. Azt azért tudni illik, hogy a veszettség lappangási
ideje rendkívül hosszú- 6, de akár 9 hónap is lehet. Elenyésző az ilyen jellegű
humán betegség, ami egyrészt az emberi jogkövető magatartásnak is köszönhető,
valamint az sem mellékes, hogy még nagyon jónak mondható a hazai
járványhelyzet.
Függetlenül attól, hogy egyre
többen próbálnak kibújni a kutyának évente adandó veszettség elleni védőoltási
kötelezettség alól. A statisztika alapján a régebbi- 98 %- os ráta visszaesett
mintegy 60-65 %- ra, sajnos ez egy rossz, negatív irányú tendencia.
|
