|
Mi késztet egy férfit arra, hogy kimenjen az utcára és mindenkinek, aki csak rámosolyog vegyen egy szál virágot? Mekkora lelki traumának kell annak lennie, ami már fizikai tünetekben nyilvánul meg? Hogyan jut el világnézetének megváltozásáig egy ateista gépészmérnök úgy, hogy gyakorlatilag fogalma sincs róla, hogy mi történik vele, és hogy szabadulhat meg néhány hét alatt életre szólónak hitt gerincproblémájától?
Gyakran érnek bennünket meglepetések, az emberek nagy részét nem kerülik el a kisebb nagyobb tragédiák, veszteségek, szomorúságok s ilyenkor szinte valamennyien feltesszük magunknak a kérdést: miért? Miért történik velem mindez, mivel érdemeltem ki, mi jöhet még ez után, meddig lehet ezt bírni? Aki istenhívő, az talán könnyebben megbékél: ez Isten akarata!
Perlekedett Istennel…
Hát igen! De mit kezdjen sorsával az a repülős gépészmérnök aki a racionalitás talaján állva, csak azt hiszi el amit saját szemével lát. Az, akit már születése előtt megpróbáltatások sora ért, kisgyermekként tragikus balesetek és súlyos betegségek sodorták élet és halál mezsgyéjére, aki mindezek ellenére fiatalemberként diplomát szerzett, de újabb baleset érte – ezúttal szolgálati – aminek egy életre szóló mozgásszervi sérülés lett a következménye. A ma Nyíregyházán élő Kovács László messzire vetődve szülőhelyétől sokszor tette fel magának a kérdést: miért? De nem túl sokat töprengett, felelős felnőttként „tette amit kell” – családot alapított, dolgozott, s talán azt remélte, nehéz sorsa immár jóra fordult. De nem! Első gyermekük születése után felesége súlyos gyermekágyi pszichózisba esett – sehol egy nagyszülő, rokon, vagy barát – számtalanszor rohant haza a munkahelyéről egy-egy pánik-telefon után, de hiába küzdött. Az asszony sorozatos öngyilkossági kísérlete a második gyermek születése után három hónappal… sikerrel járt. Az élete nem lett könnyebb: napi 2-3 óra alvás, 7-11 kávé, félelmek a haláltól és hogy akkor a gyermekei állami gondozásba kerülhetnek, görcsös akarat, hogy felnevelhesse őket – gépészként egyszer ateista, máskor perlekedik az Istennel. Előbb infarktust, majd gyomorfekélyt kapott.
Mindent ki akart égetni magából
Aztán eltelt tizennyolc év és két viszonylag harmonikusnak hitt párkapcsolat megszakadása után tette fel magának újból a kérdést: van-e értelme az életének? Olyan lelki traumán ment keresztül, ami komoly fizikai tünetekben nyilvánult meg. Mindent kihányt, nem tudott sem inni, sem enni. Egy hirtelen gondolattól vezérelve elkezdett szaunába járni, hogy mindent „kiégessen” magából. Az első héten minden nap egy órát töltött benne. A második héten két órát, és még mindig nem evett egy falatot sem, kizárólag egy teakeverék maradt meg benne. A harmadik héten már napi három órát szaunázott és kezdett rádöbbenni: egyre jobban lesz és még a gyomorfekélye sem fáj. A negyedik héten még mindig nem vett magához semmilyen szilárd táplálékot, és már azért járt a szaunába mert jól érezte magát.
– Olyan volt mint egy megváltás – mondja. – Megtaláltam a belső békét, éreztem, hogy a minden egy egész, aminek a része vagyok. A szauna pedig nem gyengített le, hanem elindult egy tudattalan öngyógyítási folyamat – amit akkor így még nem fogalmaztam meg magamnak.
Végül édesanyja hosszas könyörgésére elfogadott előbb egy kis levest, majd más táplálékot is, a párja visszaköltözött hozzá… és minden visszazökkent a régi kerékvágásba. A kapcsolat nem sokáig tartott…
Az aurafotó és a hatása
Eljárt dolgozni, majd otthon fuldokolt. Két gyermekének szeretete és munkahelyi kapcsolatai mellett is annyira magányosnak érezte magát, hogy egy napon kiment az utcára, és mindenkinek aki csak rámosolygott, egy szál virágot ajándékozott. Az emberek nem értették… ő sem igazán.
Akkor találkozott egy hölggyel, aki felajánlotta neki, hogy kiveti a kártyáját. Annyira mindegy volt már minden, hogy beleegyezett. Szkeptikus volt, de a hölgy egy órán belül egy teljes „videofelvételt” mutatott be az életéről. MEGDÖBBENT! A kártyavető ajánlott neki egy aurafotóst – igaz, mint egy hitetlen mérnök, de elment hozzá. Ekkor következett be a második meglepetés: az aurafotós szintén mindent elmondott róla – 95%-ban elfogadta amit hallott, de a maradék 5% vérig sértette – sírni lett volna kedve! RÁDÖBBENT, HOGY EZEK AZ EMBEREK TUDNAK VALAMIT! – és többet, mint amit egy orvosi analízis után meg lehet mondani, mert az okokat is látják. Kiderült, hogy akkora energiatöbblettel rendelkezik, amivel szó szerint kiégeti magát, ez legtöbb betegségének az oka. Arra bíztatták, hogy használja jól azt a rettentő sok energiát amivel rendelkezik. A harmadik ezoterikus személy akivel találkozott, egy látó volt, aki megvilágította számára, hogy a felesége nem az ő hibájából halt meg, a másik két párkapcsolatának pedig azért kellett így alakulnia, hogy tanulhasson belőle.
Fogalma sem volt, hogy mi történik
És akkor életében először elkezdte gyűjteni az információkat a tenyerével. Azt tapasztalta, hogy ha öt centi magasságban végigpásztázza a testet, különböző hőmérsékleteket érez. Később ez – nem tudni honnan jött – gondolatokkal is párosult. Ha pedig ott hagyta a kezét, pl. egy hideg gombóc érzetű hely fölött, egy kis idő után olyasmit érzett, mintha egy porszívó szívta volna nagy erővel. FOGALMA SEM VOLT, HOGY MI TÖRTÉNIK VELE! Egyszerűen csak elfogadta a tényt, hogy a tenyerével érzékelni tudja a szervi elváltozásokat, hogy energiát képes adni a beteg testrésznek, és fejleszteni próbálta ezt a képességet.
Egy idő után minden betegsége megszűnt, egy 21 napos böjt eredményeképpen még a maradandónak elkönyvelt gerincproblémája is rendeződött.  Ez idő alatt az aurája színben és minőségben is rendkívüli módon megváltozott. Mérnökként tulajdonképpen az újabb és újabb aurafotók győzték meg, amik szinte dokumentálták, láthatóvá tették a pozitív belső változásokat(a sorozatfelvétel megtekinthető a:members.chello.hu/
kovacs.laszloandras weblapon).
A „miértek még mindig ott lebegtek” de már elveszítették a jelentőségüket. Föladta a mindent megérteni akarást és ma már gyakorolja az elfogadást. Figyel az intuícióira, és mindig azt mondja amit érez.
S az emberek egy része megítéli, csodabogárnak tartja, de ez ma már nem zavarja. Mások viszont segítségért fordulnak hozzá és ő számtalan esetben segít nekik: energiával gyógyít. Rádöbbent, hogy amit eddig nagyon akart az életében az mindig elszállt, amit elutasított az pedig szinte ráborult.  De ha valamit elfogadott, az bőséggel jött és közben nem nyomta agyon. Ha energiát adhat valakinek, az számára olyan megnyugtató és feltöltő élmény, hogy azt mondja: „Önző módon azért csinálom, mert JÓ NEKEM!”
Kovács Lászlónak két munkahelye is van, mégis jut rá ideje, hogy segítsen az embereknek. Megtalálta, amit egész életében keresett és az ő szavaival élve: „teszi a dolgát”, hogy akinek jó az hasznosíthassa és tanulhasson belőle. Van, aki csak a saját szemének és a megtapasztalásnak hisz, van aki még annak sem. Laci nem az utóbbiak közé tartozik.
Publikálta
null |
 |
|
|
|
|
Alapítványok
Helyilap
Intézmények
Kistérségek
Területfejlesztési Önkormányzati Társulások
Új Magyarország Fejlesztési Terv - ÚMFT
Választókerület(ek)
|
|
