|
 Második villamos Debrecenben, óvodák és iskolák modernizálása, határátkelőhelyek és vállalkozásfejlesztési központok létesítése. Csupán néhány azokból a megvalósult fejlesztésekből, melyek különböző PHARE- és más területfejlesztési forrásokból valósultak és valósulnak meg a közeljövőben az Észak-Alföldön.
Két csoportba sorolva négy olyan uniós program létezik, amely segíti a hazai, egyben a térségi prjekteket: a regionális fejlesztési programokon belül a területfejlesztési PHARE, illetve (2004-2006-ra) a Regionális Fejlesztés Operatív Program; a határon átnyúló együttműködési programon belül pedig a PHARE CBC, illetve az Interreg III keretéből lehet pályázatokon támogatást kérni.
Korábban a PHARE 2000 KKV húsz projektre 3,43 millió eurót adott, a 2001-es PHARE három fejlesztésre 6 milliót, az Orpheusként ismert 2002-2003-as PHARE pedig hatra 21 millió eurót. Utóbbiból valósult meg a hajdúszoboszlói termálturizmus kapacitásbővítése, Nyíregyháza, Nyírbátor városfejlesztése, ez utóbbi főtér-rekonstrukciója, közlekedési utak, sétálóutcák kialakítása, és a várkastély felújítása is 2 millió euróból.
A Tiszántúl négy megyéje közül Csongrád kapta a legtöbb támogatást (11,25 millió euró) a határon átnyúló együttműködési programokból, míg Szabolcsot (8,98 millió) és Békést (9,95 millió) jelentősebb hátránnyal Hajdú-Bihar követi (4,4 millió).
A 2004-2006-os Regionális Fejlesztés Operatív Program prioritása, hogy erősítse a térségé turisztikai vonzerejét, az infrastruktúrát és a humánerőforrás-fejlesztést. Az Észak-alföldi régió három megyéjében együttesen 108 projekt van, közülük 84-gyel már kegkötötték a támogatási szerződést, ők nagyjából 22 milliárd forintos beruházási értéket képviselnek. A megvalósítás minden esetben három részre támaszkodik: a saját erőre, a nemzeti társfinanszírozásra, illetve az uniós forrásokra. A kedvezményezettektől ötszázalékos saját erőt kérnek, tekintettel arra is, hogy az önkormányzatok nonprofit szervezetek. Más a helyzet a vállalkozásokkal, például a turizmus esetében, ahol 50 százalék alatti a támogatás.
A már megkötött szerződések között említhető két debreceni beruházás: a Bartók Béla út rekonstrukciója mintegy egymilliárd forintból, ami egyben a régió legnagyobb beruházása. Ugyancsak megindulhat a városban a 2-es villamos nyomvonalának tervezése is. Szerepel a listán a polgári pihenőpark kialakítása, vagy például a nyíregyházi laktanya rekonstrukciója is. Ily módon mindhárom megyei jogú város részesül a támogatási pénzekből.
A "Határon átnyúló együttműködési programok" magyar-román vonatkozásban tízéves múltra nyúlnak vissza, 2004 óta Szerbia és Montenegró is részesülhet az uniós forrásokból.
Példaként említhető a Csengersima-Petea közötti határátkelőhely teljes felújítása. A két ország 2,25 millió eurót költhetett a PHARE-alapból a célra, amihez saját erőként 5,27 millió euró járult. Megemlíthető még a Fekete- és Sebes-Körös, a Berettyó vízgazdálkodásának fejlesztése is. A makói, illetve temesvári regionális üzleti központok építése, külön-külön hárommillió euróból valósult meg, azzal a céllal, hogy segítsék a két határos ország vállalkozásait, konferenciákat, kiállításokat tarthassanak, megszervezzék a vállalkozók képzését. Hasonló volt az Arad és Békés megyei vállalkozásokat segítő központ megnyitásának célja is Békéscsabán - 360 ezer euróból.
A 2004-2006-ra szóló Interreg III (a határon átnyúló) fejlesztésekre hazánk 24 millió euróra számíthat, amihez 8 milliós saját forrást kell biztosítani. A program prioritása a határ mente infrastruktúrájának fejlesztése, a környezetvédelem és árvízmegelőzés kihívásainak kezelése. Hasonlóan fajsúlyos a piaci együttműködés erősítése is, s ezen belül a vállalati kapcsolatok támogatása, a kutatásfejlesztés vagy a közös üzleti szolgáltatások fejlesztése. A már beérkezett pályázatok száma 403, legtöbben infrastruktúrára kértek pénzt, több mint tízmillió eurót, amit az árvíz- és környezetvédelem (5,2 millió) követ.
|
